Infostart.hu
eur:
378.61
usd:
321.55
bux:
125056.6
2026. február 24. kedd Mátyás

Áder János visszaválaszolt Vona Gábornak

Áder János köztársasági elnök nem akar döntőbírája lenni a pártok közötti demokratikus vitáknak.

Az államfő ezt Vona Gábor Jobbik-elnöknek címzett válaszlevelében közölte, amelyet pénteken juttatott el a Köztársasági Elnöki Hivatal Sajtóigazgatósága az MTI-hez.

Az elnök azt írta: a Jobbik elnöke által hivatkozott alkotmányos elv - miszerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét - csak akkor érvényesülhet, ha a mindenkori köztársasági elnök nem avatkozik be olyan vitákba, amelyeket a pártoknak az Országgyűlésben kell lefolytatniuk egymással.

Áder János rámutatott arra is: némi ellentmondás feszül Vona Gábor alkotmányos hivatkozása és a levelében ezzel egyidejűleg megfogalmazott politikai természetű kezdeményezés között.

Biztosította ugyanakkor a pártelnököt: "alkotmányos kötelezettségeimmel összhangban továbbra sem kívánok döntőbírájává válni a pártok közötti demokratikus vitáknak".

A Jobbik elnökének kérdéseivel kapcsolatban emlékeztette őt arra, hogy Magyarország demokratikus berendezkedése minden pártnak biztosítja a jogot és lehetőséget, hogy az általa vallott értékek és megoldások képviseletéhez megfelelő társadalmi támogatást gyűjtsön, és azzal arányos felhatalmazást kapjon a parlamentáris cselekvéshez.

"Az államszervezet demokratikus működését nem az fenyegeti, ha a pártok felhatalmazásukkal arányos módon részt vesznek a polgárok által rájuk bízott közügyek intézésében, hanem az, ha bárki - különösen a köztársasági elnök - úgy gondolná, ő felette áll az alaptörvényben rögzített szabályoknak" - hívta fel a figyelmet az államfő.

"Jómagam (...) a parlamentáris demokrácia pártján állok, és az alaptörvény rendelkezéseit mindenkor maradéktalanul betartom. Remélem, ugyanezt joggal várhatom el másoktól is" - zárta válaszlevelét Áder János.

Vona Gábor múlt héten fordult levélben Áder Jánoshoz, arra kérve őt, avatkozzon be, vesse latba tekintélyét, a pozíciójából fakadó erőt az alaptörvény-módosítás és a letelepedési kötvények ügyében kialakult patthelyzet megoldása érdekében. A politikus személyes találkozót is kért az elnöktől.

Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×