Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

A NATO-főnök kordában akarja tartani Trumpot

Bár az Egyesült Államok a NATO vezető hatalma, most Európából figyelmeztették Donald Trump megválasztott amerikai elnököt: ne fordítson hátat az Észak-Atlanti szövetségnek. Trump korábban azt mondta: az számíthat védelemre, aki meg is fizeti annak az árát.

„Ne járjon különúton” – erre figyelmeztette a NATO főtitkára Donald Trump megválasztott amerikai elnököt.

Az Észak-Atlanti Szövetség egyes tagállamait mélységes aggodalommal tölti el, hogy Trump egyfelől megértőbbnek mutatkozik Oroszországgal szemben, mint a Moszkvát fenyegetőnek tartó NATO-vezetés. Másfelől a leendő amerikai elnök arra utalt: nem jár automatikus védelem azoknak a tagországoknak, amelyek nem költenek eleget védelemre.

Egy korábbi NATO-csúcstalálkozón a tagok megállapodtak abban, hogy éves GDP-jük legalább 2 százalékát fordítják majd védelmi kiadásokra, de több ország – így az Oroszországgal szemben harciasabb balti államok és a békülékenyebb Magyarország – sem pörgette fel eddig a beígért szintre katonai kiadásait.

Trump Moszkva és Putyin elnök iránti megértőbb retorikája most tanácstalanságot okozott a szövetségen belül.

A legfrissebb csapás az egységre az volt, hogy Bulgáriában az Oroszország felé jóval nyitottabb szocialista elnökjelölt nyerte a hétvégi választást, aminek nyomán kénytelen lemondani jobbközép kormányfő.

Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője pedig, - aki esélyes lehet a közelgő francia elnökválasztásokon – megjegyezte: Európa ellenséges magatartása provokálja Moszkvát, ő az együttműködés híve. Orbán Viktor pedig a Daily Telegraph brit lapnak adott interjúban arról beszélt: Európának el kéne fogadni, hogy Oroszország másképp fejlődik, ott az elsőszámú kérdés az ország egyben tartása és aztán jönnek a demokrácia kérdései.

Még a Moszkvával szemben hagyományosan keménykedő Nagy-Britanniában is hallani olyan hangokat, hogy enyhíteni kell a szembenálláson. Ennek a vonulatnak az élharcosa Nigel Farage, a Brexit-szavazást kikényszerítő Függetlenségi Párt ügyvezetője.

A kormánytisztséget nem viselő Farage a konzervatív kormány számára kínos módon az első brit politikus volt, aki megválasztása után találkozott Donald Trumppal.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár most egy brit lapban – igaz, a befolyását vesztett liberális elittel szimpatizáló Observerben – próbálta visszatéríteni Trumpot az Amerikától megszokott útra. „Könnyű készpénznek venni a szabadságot, biztonságot és jólétet. Az ilyen bizonytalan időkben erős amerikai vezető szerepre lesz szükségünk. Az európaiaknak pedig igazságos részt kell vállalniuk a terhekből. Nem lehet különúton járni, nem most jött el az ideje, hogy megkérdőjelezzük az Európa és Amerika közötti szövetséget” – írta.

Nem tudni, hogy Trump mennyire közeledik majd Putyinhoz, de egy dolog biztosnak látszik: a NATO-tagállamoknak többet kell majd költeniük védelemre és ezt majd az országok adófizetői érzik meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×