Infostart.hu
eur:
385.87
usd:
332.94
bux:
0
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián

A NATO-főnök kordában akarja tartani Trumpot

Bár az Egyesült Államok a NATO vezető hatalma, most Európából figyelmeztették Donald Trump megválasztott amerikai elnököt: ne fordítson hátat az Észak-Atlanti szövetségnek. Trump korábban azt mondta: az számíthat védelemre, aki meg is fizeti annak az árát.

„Ne járjon különúton” – erre figyelmeztette a NATO főtitkára Donald Trump megválasztott amerikai elnököt.

Az Észak-Atlanti Szövetség egyes tagállamait mélységes aggodalommal tölti el, hogy Trump egyfelől megértőbbnek mutatkozik Oroszországgal szemben, mint a Moszkvát fenyegetőnek tartó NATO-vezetés. Másfelől a leendő amerikai elnök arra utalt: nem jár automatikus védelem azoknak a tagországoknak, amelyek nem költenek eleget védelemre.

Egy korábbi NATO-csúcstalálkozón a tagok megállapodtak abban, hogy éves GDP-jük legalább 2 százalékát fordítják majd védelmi kiadásokra, de több ország – így az Oroszországgal szemben harciasabb balti államok és a békülékenyebb Magyarország – sem pörgette fel eddig a beígért szintre katonai kiadásait.

Trump Moszkva és Putyin elnök iránti megértőbb retorikája most tanácstalanságot okozott a szövetségen belül.

A legfrissebb csapás az egységre az volt, hogy Bulgáriában az Oroszország felé jóval nyitottabb szocialista elnökjelölt nyerte a hétvégi választást, aminek nyomán kénytelen lemondani jobbközép kormányfő.

Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője pedig, - aki esélyes lehet a közelgő francia elnökválasztásokon – megjegyezte: Európa ellenséges magatartása provokálja Moszkvát, ő az együttműködés híve. Orbán Viktor pedig a Daily Telegraph brit lapnak adott interjúban arról beszélt: Európának el kéne fogadni, hogy Oroszország másképp fejlődik, ott az elsőszámú kérdés az ország egyben tartása és aztán jönnek a demokrácia kérdései.

Még a Moszkvával szemben hagyományosan keménykedő Nagy-Britanniában is hallani olyan hangokat, hogy enyhíteni kell a szembenálláson. Ennek a vonulatnak az élharcosa Nigel Farage, a Brexit-szavazást kikényszerítő Függetlenségi Párt ügyvezetője.

A kormánytisztséget nem viselő Farage a konzervatív kormány számára kínos módon az első brit politikus volt, aki megválasztása után találkozott Donald Trumppal.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár most egy brit lapban – igaz, a befolyását vesztett liberális elittel szimpatizáló Observerben – próbálta visszatéríteni Trumpot az Amerikától megszokott útra. „Könnyű készpénznek venni a szabadságot, biztonságot és jólétet. Az ilyen bizonytalan időkben erős amerikai vezető szerepre lesz szükségünk. Az európaiaknak pedig igazságos részt kell vállalniuk a terhekből. Nem lehet különúton járni, nem most jött el az ideje, hogy megkérdőjelezzük az Európa és Amerika közötti szövetséget” – írta.

Nem tudni, hogy Trump mennyire közeledik majd Putyinhoz, de egy dolog biztosnak látszik: a NATO-tagállamoknak többet kell majd költeniük védelemre és ezt majd az országok adófizetői érzik meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Két hadifogolyot hozott haza Moszkvából Szijjártó Péter

Két hadifogolyot hozott haza Moszkvából Szijjártó Péter

Csütörtök hajnalban, a külügyminiszterrel együtt megérkezett Budapestre az a két kényszersorozott kárpátaljai magyar hadifogoly, akiknek elengedését a miniszterrel előző nap Moszkvában folytatott tárgyalásán hagyta jóvá Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×