„Nekem mindig vesszőparipám volt, hogy úgy beszéljek a betegekkel, hogy megértsék. Nagyon sokszor hoztak hozzám kórházi zárójelentéseket, hogy fordítsam le” - mesélte a házi gyermekorvos.
Pongrácz József elmondta, hogy a vizsgálatokban lehet latinul írni, mert ott mindenki azon a nyelven írhat, ahogy a kórházban dolgozik. Az összefoglaló zárójelentést viszont magyarul kell írni.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke korábban azt mondta, hogy mivel ezek a zárójelentések az orvosok közötti kommunikációt segítik, és az egyik orvos írja a másik orvosnak, orvosi nyelven, latinul jegyzik fel azt.
Pongrácz József azonban nem ért ezzel egyet, szerinte a zárójelentés a betegnek szól.
„Úgy gondolom, hogy az orvosok akkor kommunikálnak egymással, amikor konzíliumot kérnek” - fogalmazott.
„Mi a kecskeméti Bagoly Egészségházban egészségmegőrző szűrővizsgálatokat végzünk. Itt amikor az orvosok vizsgálnak, csak egy rövid véleményt írnak a vizsgálatról. Azt egészítik ki egy-két nappal később a laboreredmények birtokában. Utána pedig az összefoglalót egy másik orvos írja, aki szépen összefoglalja, magyar nyelvre átírja, összegzi” - közölte az intézmény vezetője.
Ez a kórház gyakorlatában, ahol feszített munkatempó van, ez nem elképzelhető. Ez csak úgy képzelhető el, hogy valaki lefordítja érthető nyelvre a zárójelentésben leírtakat – véli a házi gyermekorvos.
Hogy miért okoz nehézséget az, hogy hosszabban kifejtve írják meg az orvosok a szűrővizsgálatok eredményeit, Pongrácz József azt válaszolta, hogy a szokás miatt.
„Ez egy szokás, Magyarországon senki sem vállalta fel, hogy érthető módon kommunikáljon írásban a beteggel” - mondta Pongrácz József.
„A szokásjog az, hogy mi a szakzsargont használjuk, a latin kifejezéseket, és annak is csak a rövidítését. Egy kardiológus, egy gasztroenterológus rengeteg rövidítést használ. Sokszor nekem is utána kell nézni az új rövidítéseknek. Ebben a beteg biztosan eltéved” - mondta a kecskeméti Bagoly Egészségház vezetője.