Javaslatot tett az európai uniós gazdaságpolitika, az intézményrendszer, a közös biztonságpolitika és az uniós szakpolitikákkal összefüggésben a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor az Európai Unió jövőjével foglalkozó varsói V4-csúcstalálkozón közölte: kiemelt prioritássá kellene tenni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához. A miniszterelnök azt javasolta: az Európai Unió őrizze meg a kohéziós és agrárpolitikát, viszont ne emelje uniós szintre a migrációt és a szociális kérdéseket. A kormányfő úgy vélte: a britek kilépése az Európai Unióból nem kiváltó oka, hanem következménye az Európán belüli helyzetnek.
A német kancellár szerint a brit uniós kilépéssel kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot. Angela Merkel a visegrádi országcsoport varsói csúcstalálkozóján hangsúlyozta: a tagországoknak most is lehetősége van az eddiginél többet tenni a közös biztonság- és védelempolitikáért. Robert Fico szlovák kormányfő elengedhetetlennek nevezte, hogy az Európai Unió visszaszerezze globális világpolitikai és gazdasági szerepét. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a nyugati és keleti uniós tagállamok közötti gazdasági és életszínvonal-különbségek gyorsabb kiegyenlítését sürgette.
A többi között a Mol-INA-ügyről is tárgyalt a horvát gazdasági tárca vezetőjével a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a dubrovniki nemzetközi kül- és biztonságpolitikai fórumon megerősítette, hogy Magyarország az együttműködésben érdekelt, de ehhez arra van szükség, hogy horvát oldalról ne akadályozzák a Mol üzleti döntéseit. Tomislav Panenic megerősítette kormánya elkötelezettségét a cseppfolyósított földgáz terminál megépítése mellett.
Elutasította a Kúria a földügyben kezdeményezett népszavazás aláírásainak ellenőrzése miatt benyújtott jogorvoslati kérelmet. Gőgös Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő magánszemélyként nyújtott be kérdést az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének tilalmáról. A Nemzeti Választási Bizottság szerint 181.318 érvényes aláírás gyűlt össze. A szocialista képviselő úgy vélte: a Nemzeti Választási Iroda nem tekinthette volna érvénytelennek azt a 701 aláírásgyűjtő ívet, amelyen nem tudta beazonosítani az aláírást gyűjtő választópolgár személyét.
Nem tesz panaszt a Nemzeti Választási Iroda épületében február 23-án történtek után indult nyomozás megszüntetése miatt a Nemzeti Választási Bizottság. A testület erről 4 támogató szavazattal döntött 3 ellenében. A bizottság elnöke és másik három tagja úgy ítélte meg, hogy a Nyakó István szocialista képviselőt akadályozó kopasz férfiak tette a választási eljárás alapelveibe ütközik, de nem bűncselekmény. Korábban az MSZP-s politikus hivatali visszaéléssel és bűnpártolással vádolta meg a választási bizottságot.
Visszavonta az Óbudai Egyetem kancellárja, Monszpart Zsolt megbízatását a miniszterelnök. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint Orbán Viktor az emberi erőforrások minisztere előterjesztésére, augusztus 31-i hatállyal vonta vissza a megbízatást, de indoklást nem tartalmaz a dokumentum. Balog Zoltán 2014. október 31-én jelentette be huszonegy felsőoktatási intézmény kancellárjának nevét. A november 15-ével kinevezett kancellároknak, - akik a felsőoktatási intézmények gazdálkodásáért és üzemeltetéséért felelnek, - november 24-én adta át a miniszter a megbízási okiratokat.
Százmillió forintra bírságolta a Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.-t a késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlata miatt a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal. Emellett kötelezte a szolgáltatót, hogy térítse vissza a már befizetett összegeket, illetve törölje a még fennálló, de nem megfizetett követeléseket. A hatóság júniusban indított vizsgálata feltárta, hogy a társaság 31 ezer ügyféltől jogtalanul követelt mintegy 2 milliárd forintot behajtási költségátalány címén. A TIGÁZ fellebbez a döntés ellen.
Szükségállapotot és egynapos nemzeti gyászt hirdetett az olasz kormány a Közép-Olaszországot sújtó, 278 halálos áldozatot követelő földrengés miatt. Az áldozatok emlékére szombaton országszerte félárbocra engedik a zászlókat az állami épületeken. Sergio Mattarella államfőt Marche térségébe, Lazio régióba és Amatrice kisvárosba várják a földrengésben elhunytak gyászszertartására. A szerdai, 6,2-es erősségű földmozgást már több mint 900 utórengés követette, egy péntek reggeli 4,8-es erősségű földmozgás további károkat okozott Amatrice településén.
Felfüggesztette a teljes testet elfedő fürdőruha, a burkini viselésére vonatkozó tilalmat a francia Államtanács. A legfőbb közigazgatási bírósági szervezetet az Emberi Jogok Ligája kérte a szabályozás feloldásra azért, mert álláspontja szerint a tiltás ellentétes a szabadságjogokkal.
