eur:
411.73
usd:
395.32
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília

Van, ahol 40 napot is kell várni a járóbeteg-ellátásra

Átlagosan 8-12 napot kell várni a járóbeteg szakrendelőkben. Szakmánként nagy az eltérés: a legrosszabb a helyzet a reumatológián és a kardiológián, itt negyven napra adnak időpontot - derül ki a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség felmérésből. A helyzet lényegében évek óta változatlan, a szervezet leköszönő elnöke szerint ráadásul 20 százalékban kihasználatlan a rendszer a késői időpont miatt máshova bejelentkező betegek miatt.

A járóbeteg szakellátásban évente mintegy 70 millió orvos-beteg találkozás történik, ami azt jelenti, hogy mindenki évente átlagosan hét alkalommal megy el a rendelőbe.

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség 2013 óta minden évben megvizsgálja egyes szakrendelőkben az ott vezetett betegfogadási listákon a betegek várható várakozási idejét. A 2016-os adatok 39 intézmény adatainak átlagát mutatják – mondta a szervezet leköszönő elnöke. Dr. Pásztélyi Zsolt hozzátette: a legforgalmasabb szakrendeléseken 40 nap az átlagos várakozási idő.

„Hetvenmillió orvos-beteg találkozás történik ma a járóbeteg-szakellátásban Magyarországon, ebből 8300 beteg válaszát tudtuk összegyűjteni. A vizsgálatot három éve mindig elvégezzük, tíz szakmában nézzük azt, hogy mennyire változtak az előjegyzési idők. Betegfogadási listákat vezetnek a járóbeteg-szakellátók arról, hogy mennyi beteg és milyen hosszú ideig várakozik arra, hogy ellátást kapjon, ezt próbáltuk felmérni. 2016-ben 39 tagintézménytől kaptunk választ” - mondta a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség leköszönő elnöke.

Pásztélyi Zsolt kiemelte: „8-12 nap között van az átlagos várakozási idő. Vannak jól elérhető szakmák, ilyen a sebészet, a fül-orr-gégészet, ahol viszonylag hamar ellátják a betegeket, van a középmezőny; nőgyógyászat, belgyógyászat, neurológia, szemészet, amelyeknél 12-14 nap a várakozási idő. A legrosszabbak az eredmények a reumatológián és a kardiológián. Utóbbinál nagyon hosszú; 40 nap. Ennek csak részlegesen oka a sok beteg, illetve a kis kapacitás, arról is van szó, hogy rengeteg az olyan, felesleges orvos-beteg találkozás, amit egyébként ki lehetne váltani, ha a háziorvos is felírhatna bizonyos gyógyszereket, emiatt nem kellene szakorvoshoz fordulnia betegeknek. Erre az államtitkárságnál tettünk is javaslatot.”

A tavalyi járóbeteg konzultáció adataiból az is kiderül: a válaszadók közel fele anyagi okok miatt nem teheti meg, hogy magánrendelésre menjen, mintegy 30 százalékuk viszont azt válaszolta: ha hosszú a várólista, inkább magánellátót választ.

„2014-ről 2015 pár szakmában volt csökkenés, de 2015-2016-ra alig változott az előjegyzési idő. Ezek a számok ott vannak az OEP asztalán is, egyelőre feldolgozatlanul. Ezzel mindenképpen foglalkoznia kell az egészségpolitikának, hiszen nem biztos, hogy a sok beteg az oka a hosszú várakozási időnek, hanem lehet, hogy nincs annyi orvos, nem rendelnek annyi órában, amennyiben kellene. Ha a betegek nem kapnak rövid időpontot, elkezdenek keresni és máshova mennek, ennek az a végeredménye, hogy a 15-20-40 napra kapott időpontjukban nem jelennek meg, miközben az orvos várja őket. Ebből 20 százalékos kapacitáskihasználatlanság is keletkezik, amit kezelni kéne. Csökkenteni kellene a várakozási időket, és erre finanszírozói, tehát az OEP irányából jövő kezdeményezésekre lenne szükség” - hangsúlyozta a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség leköszönő elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 20:53
×
×
×
×