Kincses Gyula kifejtette: az első biztosítási csomag két nagy részt tartalmaz; egyrészt olyan ellátásokat, amelyek a közösséget védik, ilyenek például védőoltások, valamint az anya- és csecsemővédelem. A másik rész a sürgősségi ellátások köre, amelyeknél majd utólag derül ki, hogy ki lesz a teherviselő.

Ha valakinek eltörik a lába, már az első gipszeléskor ellenőrzik az ellátásra való jogosultságát. Ha ez nincs meg, akkor figyelmeztetik az illetőt, hogy vagy rendezi a jogosultságát, vagy legközelebb már fizetnie kell.

Az infarktus akut ellátása belefér a sürgősségi kategóriába, a rehabilitáció és a későbbi gondozás már nem.

Az Egészségügyi és Stratégiai Kutatóintézet főigazgatója hangsúlyozta: az a munkavállaló, aki után a tudta nélkül a munkáltatója nem fizet járulékot, megkapja a biztosítottaknak szóló ellátást.

Az állam azok után vállalja át a teherviselést, akik önhibájukon kívül nem képesek erre. Ha valaki rászorult, akkor vagy a nyugdíjalap, vagy az önkormányzat által kiállított igazolás alapján jogosulttá válik - tette hozzá Kincses Gyula.

Megnő az igény a sürgősségi ellátásokra

A GKI Egészségügyi Kutató Intézet munkatársa emlékeztetett arra, hogy számos országban működik hasonló rendszer. Szlovákiában vannak olyan betegségcsoportok, amelyek nem tartoznak az alap biztosítási csomagba; Angliában pedig a várólistákat magánbiztosítások segítségével lehet kikerülni.

"Megfigyelhető, hogy azokban az országokban, ahol kialakították a több szintű biztosítási rendszert, jelentősen megnő a sürgősségi ellátások iránti igény. A megfelelő biztosítással nem rendelkezők a sürgősségi osztályokat fogják felkeresni, az ő ellátásuk a mentőszolgálatnál csapódik majd le" - vázolta a várható folyamatokat Rékassy Balázs.

A szakember szerint a reform képes lesz kiszűrni a félmillióra becsült "potyautas" nagy részét az egészségügyben, mert ezek az emberek észreveszik majd: nem kapják meg azt a színvonalú ellátást, amelyet ők elvárnak. Rékassy Balázs arra számít, hogy kevesebben kockáztatnak majd.