eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök előadást tart a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2022. július 23-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Így visszhangzik nyugaton Orbán Viktor tusnádi beszéde

A nagyobb nyugati médiumok nem foglalkoztak Orbán Viktor tusnádfürdői beszédével, bár pár tudósítás feltűnt róla angol nyelvű kiadványokban.

A fontosabb nyugati híroldalak közül az AP, a CNN, a Bloomberg és a The Guardian írt Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről – valamint a Szabad Európa, a Kyiv Independent és a lengyel sajtó. A miniszterelnök ugyanis kemény véleményt mondott Lengyelország európai szerepéről.

A balliberális The Guardian által „a szélsőjobboldali és nacionalista vezetőnek” nevezett magyar miniszterelnök egy új, Ázsia-orientált világrendről beszélt, és beállt Donald Trump mögé. A kormányfő előadását nemes egyszerűséggel

„zagyva nyugatellenes beszédnek”

nevező lap kiemelte, hogy Orbán Viktor szerint az Egyesült Államok állt az Északi Áramlat vezetékek 2022-es felrobbantása mögött, „de nem szolgáltatott bizonyítékot”. Megemlítette azt is, hogy a magyar miniszterelnök szerint Ukrajna nem lesz a NATO vagy az EU tagja. A The Guardian értékelése szerint a konzervatív populisták egy része számára „ikonná vált” „mivel határozottan ellenzi a bevándorlást és a LMBTQ+ jogokat”.

A CNN azt emelte ki, hogy Orbán Viktor szerint az orosz kormány lépései „hiperracionálisak”, míg „az irracionális nyugat kezéből kicsúszik a hatalom, Ázsia és Oroszország irányába. „Orbán élesen különbözik az EU többi tagjától, amikor barátibb kapcsolatokat akar Pekinggel és Moszkvával – írta CNN. A 61 éves miniszterelnök

„élvezi bomlasztó szerepét.

Egy időben visszatartotta az EU-költségvetést és azt sugallta, hogy jobb lehet az élet az unión kívül” – tette hozzá a továbbiakban. Kifejezetten jobboldali beállítottságú nyugati médium nem tér ki a beszédre.

A CNN-hez hasonlóan a Bloomberg üzleti hírügynökség is bomlasztónak, illetve lázadónak nevezi Orbánt, de kiemelte azt a megjegyzését, amiért szerinte fenn kell tartani a magyar uniós tagságot: „Nem hiszem, hogy az Egyesült Államok jobb politikai és gazdasági ajánlatot adna nekünk, mint amit az EU-tagság nyújt”.

Az orosz Lenta azt emelte ki, hogy „Lengyelország felajánlotta Magyarországnak, hogy lépjen ki az unióból és a NATO-ból” – azt követően, hogy Orbán Viktor a beszédben bírálta Lengyelországnak az unióban játszott szerepét. A PAP lengyel hírügynökség és a lengyel állami tévé portálja ennek nyomán közölte Wladislav Bartoszewski külügyminiszter-helyettes válaszát. Eszerint Budapest üzletel Moszkvával, nem Varsó, miközben Orbán politikája „EU-, ukrán- és lengyelellenes”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×