eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: XXI. Század Intézet/YouTube

„Ez egy miniszterelnök-választás volt” – így látták a hazai kutatók, elemzők a választást

Leginkább a Jobbik korábbi szavazóinak elvándorlásával, osztódásával, valamint Orbán Viktor személyiségével és kormányzóképességével indokolták kutatók és elemzők a Fidesz nagyarányú győzelmét, illetve az egyesült ellenzék kudarcát. A XXI. század Intézet kerekasztal-beszélgetésén a vasárnapi választást értékelték.

Az Idea Intézet tavalyi kutatására hivatkozott az esemény moderátora, amikor a Jobbik 2018-as szavazóiról beszélt. Deák Dániel azt mondta: nagyjából negyedük a Fideszhez vándorolt, és ez dönthette el sok helyen az egyéni körzeteket. A XXI. Század Intézet vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy a közvélemény-kutatók ezúttal a Fideszt alul-, az egységes ellenzéket pedig felülmérték.

A Medián igazgatója is osztotta azt a nézetet, hogy a Jobbiknak - vagyis inkább korábbi szavazóiknak - kulcsszerepe volt a vasárnapi választáson. Hann Endre szerint bár egy részük lehet, hogy a Fideszre szavazott, jelentősebb részük inkább a Mi Hazánk Mozgalomhoz vándorolt.

A Závecz Research alapító-ügyvezetője a választás előtti két hétre hívta fel a figyelmet, amellett, hogy leszögezte: semmi víziója nem volt az ellenzéknek.

„Semmi olyan alternatíva nem derült ki az elmúlt évekből, ami egy Orbán Viktoréhoz vagy a Fideszéhez képest más Magyarország vízióját el tudta volna mesélni az embereknek,

ráadásul úgy, hogy azzal azonosulni is lehessen” – fogalmazott Závecz Tibor. Utolsó kutatásukat részletezve azt is kifejtette, hogy a Fidesz 80 százalékban mozgósította 1 milliós szavazótáborát, míg az ellenzék a saját 900 ezréből csupán 100 ezret ért el.

A Nézőpont Intézet vezetője úgy vélte, túlságosan tudományosan közelítették a kutatók a választás tétjét, miközben az nagyon egyszerű volt. Mráz Ágoston Sámuel szerint nem szakpolitikákról, bizonyos értelemben közvetlenül még csak nem is a háborúról és békéről volt szó, hanem ez a választás egy miniszterelnök-választás volt.

Osztotta ezt az álláspontot a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese. Barthel-Rúzsa Zsolt szerint példátlan méretű mozgósítás és kampány zajlott az online térben, a közösségi felületeken, ami befolyásolhatta legutolsó, 44:49 százalékos előrejelzésüket. „Simán levihette az ellenzéket és felhozhatta a Fideszt arra az 53 százalékra, ahol volt” – fogalmazott.

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott az is, hogy az ellenzék az elmúlt fél évben el volt foglalva az összezáródással, és nem volt szellemi kapacitása arra, hogy adjon egy víziót az Orbán-ellenességen túl is. A szakértők szerint

az együtt induló hat párt a szervezeti szétesés irányába megy,

a Závecz Research el is kezdi már őket külön mérni.

Ezzel együtt felvetődött az integráció, és egy erős vezető megtalálása is.

Szóba került az orosz–ukrán háború, ami olyan alapvető értékeket hozott felszínre, mint a stabilitás és a biztonság. Ezt pedig – a szakértők szerint – csak egy hivatalban lévő kormányhoz tudják kötni a választók.

A Nézőpont Intézet vezetője az előttünk álló gazdasági nehézségekről szólva megjegyezte: Orbán Viktor mindig olyan gazdaságpolitikát folytatott, amellyel meg tudta őrizni a mögötte álló társadalmi többséget.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×