Infostart.hu
eur:
367.66
usd:
317.04
bux:
0
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
Nyitókép: XXI. Század Intézet/YouTube

„Ez egy miniszterelnök-választás volt” – így látták a hazai kutatók, elemzők a választást

Leginkább a Jobbik korábbi szavazóinak elvándorlásával, osztódásával, valamint Orbán Viktor személyiségével és kormányzóképességével indokolták kutatók és elemzők a Fidesz nagyarányú győzelmét, illetve az egyesült ellenzék kudarcát. A XXI. század Intézet kerekasztal-beszélgetésén a vasárnapi választást értékelték.

Az Idea Intézet tavalyi kutatására hivatkozott az esemény moderátora, amikor a Jobbik 2018-as szavazóiról beszélt. Deák Dániel azt mondta: nagyjából negyedük a Fideszhez vándorolt, és ez dönthette el sok helyen az egyéni körzeteket. A XXI. Század Intézet vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy a közvélemény-kutatók ezúttal a Fideszt alul-, az egységes ellenzéket pedig felülmérték.

A Medián igazgatója is osztotta azt a nézetet, hogy a Jobbiknak - vagyis inkább korábbi szavazóiknak - kulcsszerepe volt a vasárnapi választáson. Hann Endre szerint bár egy részük lehet, hogy a Fideszre szavazott, jelentősebb részük inkább a Mi Hazánk Mozgalomhoz vándorolt.

A Závecz Research alapító-ügyvezetője a választás előtti két hétre hívta fel a figyelmet, amellett, hogy leszögezte: semmi víziója nem volt az ellenzéknek.

„Semmi olyan alternatíva nem derült ki az elmúlt évekből, ami egy Orbán Viktoréhoz vagy a Fideszéhez képest más Magyarország vízióját el tudta volna mesélni az embereknek,

ráadásul úgy, hogy azzal azonosulni is lehessen” – fogalmazott Závecz Tibor. Utolsó kutatásukat részletezve azt is kifejtette, hogy a Fidesz 80 százalékban mozgósította 1 milliós szavazótáborát, míg az ellenzék a saját 900 ezréből csupán 100 ezret ért el.

A Nézőpont Intézet vezetője úgy vélte, túlságosan tudományosan közelítették a kutatók a választás tétjét, miközben az nagyon egyszerű volt. Mráz Ágoston Sámuel szerint nem szakpolitikákról, bizonyos értelemben közvetlenül még csak nem is a háborúról és békéről volt szó, hanem ez a választás egy miniszterelnök-választás volt.

Osztotta ezt az álláspontot a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese. Barthel-Rúzsa Zsolt szerint példátlan méretű mozgósítás és kampány zajlott az online térben, a közösségi felületeken, ami befolyásolhatta legutolsó, 44:49 százalékos előrejelzésüket. „Simán levihette az ellenzéket és felhozhatta a Fideszt arra az 53 százalékra, ahol volt” – fogalmazott.

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott az is, hogy az ellenzék az elmúlt fél évben el volt foglalva az összezáródással, és nem volt szellemi kapacitása arra, hogy adjon egy víziót az Orbán-ellenességen túl is. A szakértők szerint

az együtt induló hat párt a szervezeti szétesés irányába megy,

a Závecz Research el is kezdi már őket külön mérni.

Ezzel együtt felvetődött az integráció, és egy erős vezető megtalálása is.

Szóba került az orosz–ukrán háború, ami olyan alapvető értékeket hozott felszínre, mint a stabilitás és a biztonság. Ezt pedig – a szakértők szerint – csak egy hivatalban lévő kormányhoz tudják kötni a választók.

A Nézőpont Intézet vezetője az előttünk álló gazdasági nehézségekről szólva megjegyezte: Orbán Viktor mindig olyan gazdaságpolitikát folytatott, amellyel meg tudta őrizni a mögötte álló társadalmi többséget.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Meg kell találni a mesterséges intelligencia helyét az oktatásban, vagyis azt, hogyan szolgálhatja eszközként a tanulást – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője, aki szerint az a diák, aki úgy használja az AI-t, hogy segítse a megértést, nagyon jól jár, de aki csak megoldatja vele maga helyett a feladatokat, az „álvalóságba” kerül.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Egész Európán érezhető a nyomás, csúnya pofont kapott legnagyobb szövetségesétől Kijev - Háborús híreink csütörtökön

Egész Európán érezhető a nyomás, csúnya pofont kapott legnagyobb szövetségesétől Kijev - Háborús híreink csütörtökön

Egész Európán érződik az orosz-ukrán háború nyomása: Romániában és a Baltikumban folyamatosak a drónok által elkövetett légtérsértések, Németországot pedig az elmúlt napokban sorra rázták meg a szabotázsakciók. Bár Moszkva mindent tagad, a szálak Oroszország felé vezetnek. Kijevnek viszont nem csak az orosz invázió miatt fájhat a feje, mivel Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter egyenesen az ukránokat jelölte meg a globális energiaárak emelkedésének kiváltóiként, utalván az orosz energiaszektort érő folyamatos dróntámadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×