Infostart.hu
eur:
381.36
usd:
319.63
bux:
128147.8
2026. január 30. péntek Martina
Róna Péter közgazdász, az LMP programtanácsának elnöke a párt Megújuló Magyarország című programját bemutató budapesti sajtótájékoztatón 2014. március 11-én.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Tiltakoznak az ellenzék ismert támogatói Róna Péter államfői jelölése ellen

Király Júlia levelet is írt Márki-Zay Péternek és az ellenzéki pártoknak, de elítélő véleményének adott hangot Gábor György, Vásárhelyi Mária és Lattmann Tamás is.

Király Julia, az MNB volt alelnöke, aki már tavaly ősszel, az előválasztási kampányban csatlakozott Márki-Zay Péter stábjához, a miniszterelnök-jelöltnek és az ellenzéki pártok gazdaságpolitikai szakpolitikusainak írott levelében jelentette be múlt hétfőn, hogy a továbbiakban nem vállal nyilvános szereplést az ellenzék kampányában – értesült az atv.hu.

A Jobbikon kívül minden ellenzéki párt által támogatott Iványi Gábor jelöléséről beszélt először nyilvánosan Márki-Zay Péter, ám végül a Jobbik megvétózta a metodista lelkész kiválasztását, és Róna Péter lett az ellenzéki pártok közös köztársaságielnök-jelöltje. Ez nagyon nem tetszett Király Júliának, ezért bejelentette, hogy a továbbiakban a nyilvánosság előtt nem képviseli az egyesült ellenzéket, mert egy esetleges, Rónára vonatkozó kérdésre nem tudna mást válaszolni, mint hogy

az ellenzéki államfőjelölt egy „huncut pici gazember”.

Király Júlia a döntését indokló levelében rendkívül súlyos vádakat fogalmazott meg Róna Péter egyetemi és vállalkozói pályafutásával kapcsolatban, majd emlékeztette az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, hogy Róna Király Júliát személyében számtalan alkalommal nyíltan megtámadta, a devizahitelezés elterjesztéséért felelős „hét főbűnös” egyikének nevezve őt. Emiatt minden nyilvános szerepléséről lemond, és a háttérbe húzódva „próbál szurkolni” azért, „hogy megbukjon ez a rendszer”.

Király Júlia döntését véglegesnek, de nem nyilvánosnak nevezte. „Egyszerűen mostantól nem fogok ráérni” – tette hozzá, de jelezte, ha Róna Péter valamilyen okból mégsem vállalja a jelöltséget, „visszalépése máris felejthető”.

A volt MNB-alelnök nem az egyetlen, aki támadta Róna Péter szerepvállalását. Elsőként Simor András, a jegyban korábbi elnöke szólalt meg, és felemlítette a jelölt egykori tevékenységét a NABI igazgatósági elnökeként, majd azt írta: „Egyébként, ha valaki üzletembereket megkérdez Budapesten, akiknek volt kapcsolata Rónával, sok jót nem hall róla. Véleményem szerint teljesen erkölcstelen figura” –, és hozzátette: „El sem tudom képzelni, mit jelent ez a hír az ellenzéki összefogás egészére nézve.”

Hozzászólásban reagálva Békesi László korábbi pénzügyminiszter azt írta: "Róna ellentmondásos, gátlástalanul törtető figura."

Vásárhelyi Mária is a Facebook-oldalán kelt ki Róna Péter államfőjelöltsége ellen. „Szeretném tudni, mely pártok támogatták Róna Pétert Iványival szemben – írta a szociológus a közösségi portálon. – Csak hogy a jövőben még véletlenül se szavazzak rájuk.”

Gábor György filozófus is a Facebook-oldalán tiltakozott Róna Péter jelölése ellen. Kifejtette, hogy „továbbra is végtelenül fegyelmezett igyekszem lenni, még akkor is, ha rettentően viszket a klaviatúrám”. Elmondta, hogy szerinte azok, akik Iványi Gáborra nemet mondanak, azoknak "valójában nincs is szükségük egy jobb, tisztességesebb és emberibb országra”.

„És ez nem balsors, akit régen tép, ez nem a múltat és jövendőt megbűnhődő nép, ez a legalább százötven éve harsogó züllés, cinizmus, ostobaság és önzés mindent és mindenkit túlordító hangja” – tette hozzá.

A közösségi oldalán nyilvánított véleményt Lattmann Tamás nemzetközi jogász: "Róna Péter lesz az ellenzék közös köztársasági elnök-jelöltje, pl. Iványi Gábor helyett... Az eddigi összes, az ún. ellenzék miatti szekunder szégyenérzetem immáron primér."

Kovács Zoltán főszerkesztő pedig az Élet és Irodalomban azt írta: "Az ellenzéki oldalon a jelek szerint ismét divatba jött politikai kupeckedést, amiről pedig ősszel az előválasztások idején azt hihettük, hogy legalább a hat párt szerencsésen maga mögött hagyta. De nem, a jelek szerint megint ez a szörnyűséges pártpolitikai kamarillázás megy, ami nagyon úgy néz ki, Magyarországon olyan, mint a pikkelysömör. Nem múlik el szinte soha. Akut szakaszban a tünetek fellángolnak, nyugvó szakaszban akár teljesen vissza is húzódnak, de tény: örökre megmaradnak. Most megint belobbant."

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: három csatán már túlvagyok a rezsicsökkentésért, most jön a negyedik

Orbán Viktor: három csatán már túlvagyok a rezsicsökkentésért, most jön a negyedik

Ma a forrása a rezsicsökkentésnek az orosz energia, az extra profitot a kormány elveszi, és az embereknek adja – mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban, hozzátéve: „ha itt brüsszeli kormány lesz, akkor kinyírják a rezsicsökkentést. Nem csak a januári rezsistopot, hanem az egészet.” Rögzítette: „a mi védvonalunk nem az ukrán–orosz határ, hanem a NATO kelet-európai határa, Ukrajnát egy köztes állapotban kell tartanunk”.

Szakértő: orosz energiastop esetén a gáznál „csak” árkrízis jön, az olajnál még nagyobb lesz a baj

Az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is elfogadta azt a rendeletet, amely 2027 végétől megtiltja az orosz eredetű fosszilis energiahordozó importját az Európai Unióba. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint az olaj esetében kérdéses, hogy a tilalom után jut-e majd elég Magyarországra; gázból szerinte lesz elegendő, ám jóval drágábban.
inforadio
ARÉNA
2026.01.30. péntek, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
Drasztikus fordulat kell: egyetlen összetevőn múlhat a legtöbb magyar cég jövője

Drasztikus fordulat kell: egyetlen összetevőn múlhat a legtöbb magyar cég jövője

A magyar energiarendszer a válság utáni konszolidáció és egy példátlan technológiai átállás kettős szorításában kezdi a 2026-os évet. Hiezl Tamás, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke segítségével feltárjuk, miért vált az energiabeszerzés kritikus menedzsment-kérdéssé a hazai nagyvállalatok számára. A beszélgetés során górcső alá vettük a hazai naperőmű-boom és az akkumulátoros tárolók robbanásszerű terjedésének piaci hatásait, kitérve a negatív árak okozta anomáliákra is. Elemeztük a fogyasztási trendek alakulását, az orosz gázról való leválás aktuális helyzetét és a várható jogszabályi változások hatásait. Végül választ keresünk arra a kérdésre, hogyan javítható a magyar vállalatok versenyképessége a nyugat-európai relatív árelőnnyel szemben. Az adást a januári rezsitámogatás bejelentése előtt rögzítettük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×