A kormányszóvivő a brit közszolgálati rádió közéleti-politikai 4-es csatornájának reggeli politikai magazinműsorában, amelyben elsősorban a választások után várható magyar EU-politikáról kérdezték, a migrációval kapcsolatos magyar politikára vonatkozó felvetésre kifejtette: a magyarok látták, amikor 2015-ben 400 ezer ember vonult át az országon, és pontosan tudják, hogy ha a magyar kormány nem hozta volna meg az utána foganatosított intézkedéseket - a határkerítés felépítését, a jogi környezet és a határőrizeti állomány megerősítését -, akkor ugyanez "hónapról hónapra, évről évre megismétlődött volna".

Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány nem tart-e az uniós folyósítások esetleges leállításától, tekintettel az Európai Unióval a migráció ügyében, valamint az igazságszolgáltatás és a média helyzetével kapcsolatban fennálló nézeteltérésekre, Kovács Zoltán azt mondta: Magyarország olyan EU-forrásokhoz jut hozzá, amelyek járnak neki. "Ez nem ajándék, hátrányos helyzetben nyitottuk meg piacainkat, így (az EU) a kohéziós juttatásokkal a Nyugat-Európáétól eltérő (magyarországi) gazdasági és intézményrendszerbeli helyzetet igyekszik kompenzálni" - fogalmazott a kormányszóvivő a BBC-interjúban.

Hozzátette: az uniós juttatásoknak semmi közük "a szokásos vádakhoz", és "bölcsebb lenne, ha Európa, és főleg a hazai ellenzék felismerné, hogy mindaz, amit teszünk, illetve amit megpróbálunk elérni, az nemcsak az ország, de az Európai Unió érdekeit is szolgálja".

Kovács Zoltán szerint az Európai Unió jövőjével kapcsolatos magyar álláspont világos: Magyarország úgy gondolja, hogy egyértelmű határvonalak húzódnak a tagállami szuverenitások és az európai intézmények hatáskörei között.

A kormányszóvivő szerint a magyar kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy a migrációhoz kapcsolódó problémák jelentik legnagyobb fenyegetést és kihívást Európa jövőjére, de a magyar miniszterelnök számos más ügyben is mindig szót emelt, "és ez így is marad".