Tudósítóink

A menekültek családegyesítésének ügye volt a nemrég hivatalba lépett berlini kormány megalakulása előtt a koalíciós tárgyalások egyik leginkább vitatott témája. A szociáldemokraták nagyvonalúan kezelték volna, a keresztény pártok a feltételek szigorítását sürgették. Most Horst Seehofer belügyminiszter közzétette megszorító intézkedéseinek tervezetét, amely a kormányon belüli viszály árnyékét veti előre.

Határon átnyúló feszültség és belpolitikai kampánytéma lett Mexikóban a közép-amerikai migránsok átengedése az Egyesült Államok felé. Donald Trump amerikai elnök dühösen ostorozta szomszédját egy északra tartó, úgynevezett „migránskaraván” miatt.

A kriminológia történetében először fordul elő, hogy London utcáin több a gyilkosság, mint New Yorkban. Február és március folyamán 46 gyilkosság történt, főleg késelések. A rendőrség ennek ellenére hangsúlyozza, hogy London változatlanul a világ egyik legbiztonságosabb városa, a gyilkosságok szinte mind bandaháborúk következményei.

Nem tetszenek Washingtonnak Kína válasz-védővámjai. Peking 3 milliárd dollár értékben sújtotta behozatali vámokkal az amerikai termékeket Donald Trump elnök Kínát és másokat sújtó két közelmúltbeli intézkedése nyomán.

A legészakibb német tartomány, Schleswig-Holstein főügyésze az elkövetkező napokban dönt Puigdemont katalán vezető ügyében. Carles Puigdemont a múlt hónap végén Dánia felől lépte át a német határt, ahol a rendőrség a madridi kormány által kiadott európai elfogatóparancs értelmében őrizetbe vette.

Magához tért és beszél Julija Szkripal, a Dél-Angliában feltételezések szerint vegyi fegyverrel megmérgezett két orosz egyike. Az ügy azonnal találgatásokat váltott ki a brit kormány állításairól, miközben Moszkva 60 amerikai diplomatát utasított ki válaszul a mérgezést követő nyugati lépésekre.

Szlovákia hazahívja oroszországi nagykövetét. Pozsony egyelőre ezzel a lépéssel válaszol Szergej Szkripal egykori orosz ügynök és lánya megmérgezésére. A Szlovákia területén diplomáciai fedésben tevékenykedő, orosz ügynökök kiutasítására egyelőre nem kerül sor.

Az új német külügyminiszter erélyesebb fellépést sürget Moszkvával szemben. Heiko Maas hangsúlyozta, a volt brit-orosz kettős hírszerző és lánya elleni merénylettel betelt a pohár, ezért új alapokra kell helyezni a Moszkvával fenntartott kapcsolatot. Azonban Berlinben nem mindenki ért egyet a külügyminiszter és általában a Nyugat Oroszországgal szemben foganatosított legújabb megtorló intézkedéseivel.

Emelkedett a hivatalosan elismert sebesültek száma az oroszországi Kemerovóban történt tragikus plázatűz nyomán. Közben a hatóságok fenntartják a rendőri védőkordont a polgármesteri hivatal előtti téren – szavaik szerint azért, hogy „a gyász ne csapjon át politikai akcióba”.

Tavaly 71 százalékkal emelkedett azoknak a migránsoknak a száma, akiket a német hatóságok nem részesítettek menedékjogban, de kitoloncolásukra sincs kilátás, mert hivatalos úti okmányok nélkül érkeztek Németországba, ezért szülőhazájuk hatóságai nem hajlandók engedélyezni visszatérésüket. Ennek következtében mintegy 65 ezer migráns átmeneti tartózkodási engedéllyel vár sorsa jobbra fordulásában.

Az európai közérzetről és Európa jövőjéről tartott nagy érdeklődéssel kísért pódiumbeszélgetést a Századvég alapítvány és a brit Spectator hetilap kedd este, a londoni magyar nagykövetségen. A vitaindító beszédet Szájer József, az Európai Parlament néppárti csoportjának elnökhelyettese tartotta.

A Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről beszélt egy ideig titokban tartott pekingi útján az észak-koreai vezető. A gond csak az, hogy az atomfegyver-mentesítést többféleképp is értelmezhetik az érintett államok. Sikerül-e így mérsékelni a nemzetközi konfliktussal fenyegető feszültséget?

A német média, a korábbival ellentétben, egyre többet foglalkozik a menekültáradat által kiváltott problémákkal, a migránsok részéről elkövetett bűncselekményekkel. A legújabb jelentések az iskolákban tapasztalható feszültségekre hívják fel a figyelmet.

Boris Johnson külügyminiszter nyilatkozatban fejezte ki a brit kormány háláját a példaértékű nemzetközi szolidaritásért, az angliai ideggáz-merénylet utáni lépésekért, melyek során figyelmeztetésképpen több tucat országból eddig összesen 130 orosz diplomatát utasítottak ki. Kedden Ausztrália is távozásra kért két orosz követségi beosztottat.

Spontán tüntetést tartottak a tragikus oroszországi plázatűz városában a helyi önkormányzat épülete előtt a lakosok. A felvonulók a tűz valódi okainak feltárását követelték. Ezt megelőzően a helyszínre érkezett Putyin elnök arra kérte őket: ne higgyenek annak, ami a közösségi hálózatokban terjed.

Átesett első komoly megmérettetésén Peter Pellegrini kormánya, a pozsonyi parlament éjszakai szavazása során a Smer–SNS–Híd-koalíció átszervezett kabinetje bizalmat kapott a képviselőktől. A két napon át tartó vita indulatoktól és vulgáris felszólalásoktól sem volt mentes. A Peter Pellegrini vezette új kabinet tagjait még csütörtökön nevezte ki Andrej Kiska köztársasági elnök.

Az Egyesült Államok és több EU-tagállam után Ausztrália is büntetőintézkedéseket hoz Oroszország ellen a dél-angliai mérgezés miatt. Eddig több mint 130, „kémnek” nevezett orosz diplomata kiutasítását jelentették. Néhány uniós tagállam viszont közölte, hogy nem áll be a sorba, és Törökország sem tesz büntető lépéseket.

A szlovák parlament hétfőn éjszakába nyúlóan is folytatta a vitát a kormány programnyilatkozatáról, miközben a törvényhozás épületénél tüntetők tiltakoztak az új kormány ellen. Az elégedetlenkedők a tüntetések folytatásáról, az újságírók a korrupciós ügyek feltárásának folytatásáról beszéltek.

A szlovák parlamentben délelőtt elkezdődött az új kormányprogram jóváhagyási folyamata, mely a kormány iránti bizalmi szavazásban csúcsosodik ki. Előtte még letették a képviselői esküt a mandátumukat újonnan érvényesítő képviselők, majd Peter Pellegrini miniszterelnök előterjesztette kormánya programját. A pozsonyi tüntetések szervezői közben jelezték, pénteken már nem szólítják utcára az embereket, de más városokban lesznek demonstrációk.

Idegesen reagáltak a piacok Donald Trump amerikai elnök lépésére, hogy évi 60 milliárd dolláros védővámokkal sújt kínai termékeket. A befektetőket aggasztja a kereskedelmi háború veszélye, különösen, hogy Kína válaszlépéseket jelentett be.