Infostart.hu
eur:
391.06
usd:
340.19
bux:
0
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
McAllen, 2018. március 13.Amerikai határőrök járműve az Egyesült Államokat Mexikótól elválasztó Rio Grande folyó partján emelt kerítés mellett a Texas állambeli McAllen közelében 2018. március 13-án. A Rio Grande folyó 2100 km hosszan az USA és Mexikó államhatára. Az illegális mexikói bevándorlók többsége a folyót átúszva jut át az Egyesült Államokba. (MTI/EPA/Larry W. Smith)
Nyitókép: LARRY W. SMITH

Kényes helyzetben Mexikó a "migránskaraván" miatt

Határon átnyúló feszültség és belpolitikai kampánytéma lett Mexikóban a közép-amerikai migránsok átengedése az Egyesült Államok felé. Donald Trump amerikai elnök dühösen ostorozta szomszédját egy északra tartó, úgynevezett „migránskaraván” miatt.

Körülbelül 1200 hondurasi migráns helyzete borzolja a kedélyeket az Egyesült Államokban és Mexikóban is. A többségében hondurasi csoport tagjai a mindennapos erőszak, a gazdasági helyzet és politikai felfordulás elől menekülnek, és még egy volt kongresszusi képviselő is köztük van.

Úgynevezett „karavánjukat” több város is előzékenyen fogadta, de a Pueblo Sin Fronteras, azaz Nép Határok Nélkül nevű menekültsegítő szervezet szerint azért, hogy gyorsan továbbinduljanak.

Több polgármester buszokat, autókat és mentőket is mozgósított a csoport áthaladásának elősegítésére. „Azért teszik, hogy gyorsan elhagyjuk az ő joghatósági területüket” – mondta Rodrigo Abeja, a szervezet képviselője.

Mindeközben a Fehér Házban Donald Trump elnök azzal vádolta meg a mexikói hatóságokat, hogy

semmit sem tesznek a határ felé tartó migránsok megállításáért.

A már 3200 kilométert megtett utazók terveiről annyit tudni, hogy vannak, akik menedékjogért folyamodnak, és vannak, akik megpróbálnak majd átszökni az Egyesült Államokba.

A Reuters szerint a mexikói szövetségi kormány – az ország az Egyesült Államok mintájára szövetségi államokból áll – eddig nem sok útmutatást adott arra, hogyan kezeljék a „karavánt”. Most már egyre nagyobb a nyomás, hogy megállítsák, Donald Trump közbelépése nyomán – állította az idézett aktivista.

Alfonso Navarrete mexikói belügyminiszter nem utalt a helyzetre, de azt mondta: tárgyalt az amerikai belbiztonsági miniszterrel a ködös megfogalmazás szerint arról, „hogy elemzik, mi a legjobb módja, hogy a két ország törvényeinek megfelelően kezeljék a migránsok áramlását”.

Mexikó helyzete azért kényes, mert Trump szabadkereskedelem-ellenes kirohanásai miatt most kénytelen újratárgyalni az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás nevű egyezményt északi szomszédaival.

Közben nyáron elnökválasztásokat tartanak, és jelenleg Andres Mauel Lopez Obrador balodali jelölt vezet 18 százalékponttal.

Ha ő győz, akkor a mexikói kormány még kevésbé lesz megértő az amerikaiakkal szemben a kereskedelmi és migrációs kérdésekben.

Trump korábbi Mexikó-ellenes bírálatai a szembenállásra felhívó hangokat erősítik az országban. Vicente Fox volt elnök, aki a Fehér Ház urához hasonló módon hatásvadász videókat tölt fel a Twitterre, arra sürgette a vezetést, hogy szálljanak szembe az őket „zsaroló, sértegető és megalázó” amerikai elnökkel.

A mexikói törvények értelmében a legálisan belépő közép-amerikaiak szabadon mozoghatnak az országban, így Trump követelésére, hogy állítsák meg az északra tartó migránsokat, valójában csak törvénymódosítással lehetséges.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Újabb pofon a Barátság kőolajvezetéknél: 25 tagállam intett be az uniós találkozón Magyarországnak és Szlovákiának

Újabb pofon a Barátság kőolajvezetéknél: 25 tagállam intett be az uniós találkozón Magyarországnak és Szlovákiának

Brüsszelben a hétfői energiaügyi miniszteri ülésen a Barátság vezeték leállása és az iráni válság okozta olajpiaci feszültség is napirendre került, de a sajtó előtt sem a ciprusi levezető elnök, sem Dan Jørgensen biztos nem mondott konkrét lépéseket, csak „azonnali intézkedéseket” és egy készülő B-tervet emlegetett. Magyarország és Szlovákia azt követelte, hogy az Európai Bizottság kényszerítse ki Ukrajnánál a tranzit újraindítását, ám a többség nem állt melléjük: az észtek Oroszországot tették felelőssé, Horvátország pedig az Adria-vezeték felől ígért ellátási kerülőutat. Jørgensen közben igyekezett lehűteni a kedélyeket azzal, hogy szerinte nincs ellátásbiztonsági gond, mert vannak alternatív beszerzési források, miközben Brüsszel továbbra is a teljes orosz olajtilalom felé tart. A vita közben nyílt politikai kommunikációs térbe csúszott: Budapest és Pozsony a 90 milliárd eurós ukrán hitel blokkolásával fenyeget, Zelenszkij ezt zsarolásnak nevezte, a Bizottság pedig tényfeltáró missziót és akár pénzügyi segítséget is előkészít a javításhoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×