eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
McAllen, 2018. március 13.Amerikai határőrök járműve az Egyesült Államokat Mexikótól elválasztó Rio Grande folyó partján emelt kerítés mellett a Texas állambeli McAllen közelében 2018. március 13-án. A Rio Grande folyó 2100 km hosszan az USA és Mexikó államhatára. Az illegális mexikói bevándorlók többsége a folyót átúszva jut át az Egyesült Államokba. (MTI/EPA/Larry W. Smith)
Nyitókép: LARRY W. SMITH

Kényes helyzetben Mexikó a "migránskaraván" miatt

Határon átnyúló feszültség és belpolitikai kampánytéma lett Mexikóban a közép-amerikai migránsok átengedése az Egyesült Államok felé. Donald Trump amerikai elnök dühösen ostorozta szomszédját egy északra tartó, úgynevezett „migránskaraván” miatt.

Körülbelül 1200 hondurasi migráns helyzete borzolja a kedélyeket az Egyesült Államokban és Mexikóban is. A többségében hondurasi csoport tagjai a mindennapos erőszak, a gazdasági helyzet és politikai felfordulás elől menekülnek, és még egy volt kongresszusi képviselő is köztük van.

Úgynevezett „karavánjukat” több város is előzékenyen fogadta, de a Pueblo Sin Fronteras, azaz Nép Határok Nélkül nevű menekültsegítő szervezet szerint azért, hogy gyorsan továbbinduljanak.

Több polgármester buszokat, autókat és mentőket is mozgósított a csoport áthaladásának elősegítésére. „Azért teszik, hogy gyorsan elhagyjuk az ő joghatósági területüket” – mondta Rodrigo Abeja, a szervezet képviselője.

Mindeközben a Fehér Házban Donald Trump elnök azzal vádolta meg a mexikói hatóságokat, hogy

semmit sem tesznek a határ felé tartó migránsok megállításáért.

A már 3200 kilométert megtett utazók terveiről annyit tudni, hogy vannak, akik menedékjogért folyamodnak, és vannak, akik megpróbálnak majd átszökni az Egyesült Államokba.

A Reuters szerint a mexikói szövetségi kormány – az ország az Egyesült Államok mintájára szövetségi államokból áll – eddig nem sok útmutatást adott arra, hogyan kezeljék a „karavánt”. Most már egyre nagyobb a nyomás, hogy megállítsák, Donald Trump közbelépése nyomán – állította az idézett aktivista.

Alfonso Navarrete mexikói belügyminiszter nem utalt a helyzetre, de azt mondta: tárgyalt az amerikai belbiztonsági miniszterrel a ködös megfogalmazás szerint arról, „hogy elemzik, mi a legjobb módja, hogy a két ország törvényeinek megfelelően kezeljék a migránsok áramlását”.

Mexikó helyzete azért kényes, mert Trump szabadkereskedelem-ellenes kirohanásai miatt most kénytelen újratárgyalni az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás nevű egyezményt északi szomszédaival.

Közben nyáron elnökválasztásokat tartanak, és jelenleg Andres Mauel Lopez Obrador balodali jelölt vezet 18 százalékponttal.

Ha ő győz, akkor a mexikói kormány még kevésbé lesz megértő az amerikaiakkal szemben a kereskedelmi és migrációs kérdésekben.

Trump korábbi Mexikó-ellenes bírálatai a szembenállásra felhívó hangokat erősítik az országban. Vicente Fox volt elnök, aki a Fehér Ház urához hasonló módon hatásvadász videókat tölt fel a Twitterre, arra sürgette a vezetést, hogy szálljanak szembe az őket „zsaroló, sértegető és megalázó” amerikai elnökkel.

A mexikói törvények értelmében a legálisan belépő közép-amerikaiak szabadon mozoghatnak az országban, így Trump követelésére, hogy állítsák meg az északra tartó migránsokat, valójában csak törvénymódosítással lehetséges.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×