Szenzációként hatott a hír, amikor kiderült, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor titokban Kínában járt, és megerősítették, hogy hosszú évek utáni első külföldi útját egy olyan különvonattal tette meg, amelyben néhai apja hasonló módon átszelte Szibériát és Moszkvába látogatott.
Az eredetileg titkos látogatást azonban később a felek is elismerték, és sajtóanyagokat is kiadtak róla. Így a figyelem arra terelődik, hogy mit is mondott vendéglátójának, Hszi Csin-ping kínai elnöknek és mit is értett alatta Kim.
Az észak-koreai vezető, hasonlóképp dél-koreai kollégáihoz, úgy fogalmazott, hogy „elkötelezte magát a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítése mellett”.
Ez a vállalás azonban se nem új, se nem esik egybe az Egyesült Államok elvárásaival – jegyzi meg elemzésében a Reuters.
A hírügynökség emlékeztet rá, hogy Phenjan már régóta beszél arról, hogy egyszer majd feladja nukleáris arzenálját – akkor, amikor az Egyesült Államok kivonja csapatait Dél-Koreából és a déliekkel fenntartott szövetséget felszámolva visszavonja „nukleáris védőernyőjét” is.
Washington viszont a következőket akarja elérni:
- az észak-koreai nukleáris fegyverek teljes körű, igazolható és visszafordíthatatlan leszerelése,
- az ezek létrehozását lehetővé tévő létesítmények lebontása,
- mindezt a lehető leghamarabb.
Az ellentmondó álláspontok alááshatják a Washington és Phenjan között bejelentett tárgyalásokat, még azelőtt, hogy azok megindulnának és akkor még nem is beszéltünk a különösen harcias héjának tartott John Bolton új amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó befolyásáról.
Bolton azt mondta: „Trump elnök adja értésre, hogy valódi leszerelést akarunk és nem tárgyalásokat a leszerelésről”.
Ha Kim erre nemet mond, akkor borítékolható a kudarc.
Ahelyett, hogy közelednének egymáshoz az álláspontok arról, hogy mit is jelent az atomfegyver-mentesítés, inkább távolodnak – mondta Adam Mount, az Amerikai Tudósok Szövetsége egyik vezető tagja.
Az ördög a részletekben bújik meg és kommentátorok szerint
az alku azon áll vagy bukik, hogy a felek milyen feltételeket támasztanak majd.
„Ha Dél-Korea és Amerika jóindulatúan válaszol jószándékú lépéseinkre, akkor megoldható a félsziget atomfegyver-mentesítése” – mondta Kim, ami jól példázza, hogy nem vállalt konkrét lépéseket.
Korábbi észak-koreai vezetők biztonsági garanciákat akartak cserébe azért, hogy feladják atomprogramjukat és erre törekedhet Kim is. De az Irakban, Líbiában és máshol beavatkozó Washingtonból elhangzó ígéretnek – az intervenciók fényében – kevés súlya lehet.
Szakértők szerint ezért az északiak valójában valami olyat ajánlanak majd, ami korlátozza és nem felszámolja atomprogramjukat.
