eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Szavazók a londoni magyar nagykövetség előtt a külképviseleti szavazókörnél a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban írták ki. A nagy-britanniai külképviseleten 1327 magyarországi állandó lakcímmel rendelkező szavazó vetette fel magát a szavazólistára, a 105 külképviselet közül a legtöbben.
Nyitókép: Deme Dániel

Európa jövőjéről beszélgettek a londoni magyar nagykövetségen

Az európai közérzetről és Európa jövőjéről tartott nagy érdeklődéssel kísért pódiumbeszélgetést a Századvég alapítvány és a brit Spectator hetilap kedd este, a londoni magyar nagykövetségen. A vitaindító beszédet Szájer József, az Európai Parlament néppárti csoportjának elnökhelyettese tartotta.

A szinte teljes egészében politika iránt érdeklődő angolokból álló közönség alig fért be a londoni magyar nagykövetség egybenyitott termeibe. Vonzó volt a téma: Európa jövője. A budapesti Századvég Alapítvány a tekintélyes konzervatív politikai folyóirattal, az 1828-ban alapított Spectatorral karöltve végzett lakossági felmérést az Európai Unió tagországaiban arról, hogy milyen problémák foglalkoztatják az embereket és milyen az általános közérzet.

Kiviláglott, hogy

az európaiak úgy látják, hogy a következő nemzedék nem fog jobb körülmények között élni, mint a mostani.

Ennek több oka van, de az egyik probléma, amelyre némi aggodalommal néznek az emberek: a migráció. Angliában persze a Brexit is elgondolkoztatja a lakosokat: mi lesz a kétéves átmeneti időszak után, mi vár a szigetországra. Legtöbben úgynevezett puha Brexitben, afféle „megyek, de maradok” kifejletben reménykednek.

Ami mindenhol központi kérdésként lép fel, az a migráció és mindaz, ami azzal jár.

A témát előbb az estet levezénylő, politikai tévéműsoraiból is közismert Andrew Neil járta körül, majd Szájer József, az Európa Parlament fideszes tagja elemezte előadásában. Magyarországról szólva, elmondta, hogy 2015 előtt a magyarok a migráció által érintett társadalmak nagy bevándorló rétegeit csak párizsi vagy londoni útjaik során láthatták szemtől szemben, de azután rázúdult az országra a migránstömeg, és ennek az élménynek a hatása még ma sem múlt el teljesen. A határon emelt kerítés immár útját állja a Magyarországra megkísérelt illegális határátlépéseknek, de máshol csak most kezdenek ráébredni, hogy a migrációt erőteljesebben kellene korlátozni. Okozott kárait politikai korrektségből hallgatják el.

Ami pedig az őslakosság véleményét illeti, erről egyedül Magyarországon volt népszavazás. Szájer József felvetette a kérdést, hogy ilyeténképpen bízhatunk-e az európai vezető személyiségek felelősségtudatában?

Az előadást pódiumbeszélgetés követte, a migrációról szóló, nem rég magyarul is megjelent könyv, az "Európa furcsa halála" szerzője, Douglas Murray, valamint David Goodhart és Harry Newman részvételével, ehhez a közönség is csatlakozhatott.

A migránsokról általában az volt a vélemény, hogy csak akkor érdemelnek befogadást, ha képességeikkel hasznos polgárrá válhatnak, Európát pedig meg kell őrizni olyannak, amilyennek ezer esztendő során kialakult, így maradhat hazánk a világban.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×