Azt követően, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió több állama, valamint néhány, az EU-ba igyekvő ország már összesen 139 orosz diplomata kiutasítását jelentette be a Szkripalj-ügy miatt, Ausztrália is csatlakozott a nyugati koalícióhoz ,és közölte, hogy hazaküld két orosz diplomatát.

Az orosz védelmi doktrína számára az egyik legnagyobb veszély az ország bekerítése, de most valami hasonló valósul meg a nemzetközi kapcsolatok terén, ahol brit vezetéssel próbálják korlátozni Moszkva külföldi mozgásterét.

Nyugati politikusok hivatalosan azt mondják, hogy

a diplomaták kiutasításával súlyos csapást mérnek „az oroszok kémhálózatára”

– minden bizonnyal a várható orosz ellencsapás is hasonló módon kémeknek titulálja majd más országok kiutasítandó képviselőit.

A Moszkva szócsövének számító Vesztyi híradó portálja a kemény nyugati lépés ellenére – amelynek Magyarország is részese – úgy fogalmaz, hogy a kiutasítások kérdése „megosztotta Európát”.

Miközben az EU-ból távozó és normál helyzetben annak politikai kultúráját és demokráciaszintjét bíráló britek számára komoly fegyvertény volt, hogy több uniós tagállam így is mögéjük állt,

az EU-n belül Ausztria és Szlovákia, azon kívül pedig a Moszkvával kibékült Törökország sem hajlandó kiutasításokra.

A kiutasítások „a legjobb válasz, amit adhatunk. Most azt látjuk, hogy az egész világ egyesül a brit álláspont körül. Ez már magában valódi győzelem” – mondta Gavin Williamson brit védelmi miniszter észtországi útján. Az észtek ezzel párhuzamosan – a Vesztyi szerint hosszas vonakodás után – közölték, hogy hazaküldenek egy oroszt, de „a diplomáciai protokollt felrúgva” meg is nevezték az illető beosztását.

A Kreml-párti híradó szerint a szomszédos Lettországban az orosz követség első titkárát és az Aeroflot légitársaság képviselőjét is hazaküldik – utóbbit jogtalan adatgyűjtéssel vádolják.

Annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök vonakodik Moszkvát bírálni, Washington rúgja ki a legtöbb orosz diplomatát – összesen hatvanat.

Az ottani orosz nagykövet szerint a lépést már előre tervezték, de a jó időpontra vártak és „lelketlenül” akkora időzítették, amikor több orosz régió is a kemerovói plázatűz több, mint 60 áldozatát gyászolja. „Hát akkor örüljenek” – mondta Anatolij Antonov. Az amerikai külügyminisztérium ugyanakkor részvétét nyilvánította a tragédia miatt.

A Nagy-Britanniában történt, vegyifegyver-támadásnak mondott mérgezés nyomán kemény nyilatkozatháború robbant ki az oroszok és az amerikaiak között. A Pentagon például dühösen elutasította azt az orosz vádat, hogy valójában ők folytatták a Novicsok vegyifegyver-család kidolgozását.

Az orosz külügyminisztérium a kiutasítások nyomán azt mondta: minden egyes ilyen országnak „arányos választ adnak”, és a végső döntés Putyin elnök kezében van. Marija Zaharova külügyi szóvivő szerint az angliai Salisburyben „olyan provokáció történt, ami mögött az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában található nagyhatalmú erők állnak”.

Az Egyesült Államok moszkvai nagykövete szerint viszont az Ukrajna felett lelőtt utasszállító gép, a Krím és az amerikai elnökválasztásokba való beavatkozással kapcsolatos „orosz dezinformációs tenger” arra utal, hogy Oroszország áll a Szkripal-mérgezés mögött.