Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Relationship between the Slovakia and the Hungary. Two flags of countries on heaven with sunset. 3D rendered illustration.
Nyitókép: andriano_cz/Getty Images

Tesztüzem a szlovák–magyar kapcsolatokban: kinek fáj a Felvidék?

Feszültebb hangnem jellemzi az utóbbi napokban a szlovák–magyar politikai párbeszédet, különösen a beiktatás előtt álló magyar miniszterelnök, Magyar Péter kijelentései nyomán. Pozsonyban több kormánypárti politikus is bírálja a leendő kormányfőt, amiért beszédeiben következetesen Felvidékként hivatkozik Szlovákia magyarlakta területeire. A diplomáciai adok-kapok már a kötelező sorkatonaság és a határrevízió kérdését is felszínre hozta. Ugyanakkor Robert Fico szlovák kormányfő békülékeny nyilatkozatot is közzétett: a V4-ek várják vissza Magyarországot, a „negyedik muskétást”.

Robert Kaliňák szlovák védelmi miniszter egy hétvégi vitaműsorban arról beszélt: ha Magyar Péter a határon túli magyar közösségeket szeretné meglátogatni, akkor szerinte elsőként nem Szlovákiába, hanem Kárpátaljára kellene utaznia. Állítása szerint ugyanis a szlovákiai magyar kisebbség „átlagon felüli jogokkal rendelkezik”, míg Ukrajnában a magyarok még az anyanyelvhasználatban is korlátozva vannak.

A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta: a jövőbeli szlovák–magyar kapcsolatok nagyban függnek majd az új magyar kormányfőtől. Úgy véli, Magyar Péter új szereplő az európai politikában, ezért lehetősége van arra, hogy javítsa a két ország viszonyát. Kritikai megjegyzést is tett azonban: kifogásolta, hogy a politikus többször

„Felvidékként” hivatkozott Szlovákia magyarok lakta területeire, ami a szlovák kormányzati körökben komoly felháborodást váltott ki.

Még élesebben fogalmazott Rudolf Huliak sportminiszter, aki egy videóüzenetben már biztonságpolitikai kockázatokat is emlegetett. Szerinte a Felvidék kifejezés használata azt jelzi, hogy a magyar politika továbbra is területi igényeket dédelget. Huliak odáig ment, hogy egy esetleges jövőbeli konfliktus lehetőségét is felvetette, és ismét sürgette a kötelező sorkatonaság visszavezetését, legalább három hónapos időtartamban. Úgy fogalmazott: Szlovákiának erősnek kell lennie, hogy meg tudja védeni saját szuverenitását.

A témában megszólalt a Szlovák Nemzeti Párt elnöke is. Andrej Danko kijelentette: fontosnak tartja a jószomszédi viszony megőrzését, de nem engedi, hogy bárki megsértse Szlovákia államiságát. Szerinte Magyar Péter szóhasználata ilyen szempontból problémás, és figyelmeztetett: ha ez a retorika folytatódik, az feszültségekhez vezethet.

Hasonló álláspontot képvisel az ellenzéki – egyébként magyarul kiválóan beszélő – Martin Dubéci, a Progresszív Szlovákia frakcióvezetője is. Bár pártja nyitott a kapcsolatok javítására, ő is hangsúlyozta:

nem tekinthető a jószomszédi viszony jelének, ha a magyar politikusok „Felvidékként” utalnak Szlovákiára.

Ugyanakkor hozzátette: bizonyos történelmi vagy néprajzi összefüggésekben a kifejezés használata árnyaltabb megítélés alá esik.

Abban mindkét oldal egyetért: a jövőbeli szlovák-magyar kapcsolatok minősége nagyban függ majd attól, hogy Magyar Péter megmarad-e a szlovák kormányzat által provokatívnak tartott retorikánál, vagy sikerül-e közös hangot találni Pozsonnyal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×