Infostart.hu
eur:
378.99
usd:
318.28
bux:
129016.62
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
A szlovák légierő MiG-29-es vadászgépe. Forrás:Twitter/Cloooud
Nyitókép: Forrás:Twitter/Cloooud

Újra fellángolt a vita Szlovákiában az Ukrajnába küldött fegyverek ügyében

A szlovák védelmi minisztérium fellebbez a pozsonyi kerületi ügyészség döntése ellen, amely megszüntette az eljárást a MiG–29-es vadászgépek és az S–300-as légvédelmi rendszer átadásával kapcsolatban. A kormánykoalíció szerint az ügyészség tévedett, az ellenzék viszont jogszerűnek és indokoltnak tartja az adományozást Ukrajnának.

A szlovák védelmi tárca államtitkára bejelentette: kezdeményezik az ügyészségi döntés felülvizsgálatát. Igor Melicher szerint az indoklás ellentmondásos, és veszélyes üzenetet hordoz, miszerint politikai kapcsolatokkal bármit meg lehet tenni következmények nélkül.

A Robert Fico vezette kormányoldal azt állítja, hogy az Ukrajnának 2023-ban a Heger-kormány idején átadott fegyverek egy része még hadrendben volt, vagy legalábbis értékesíthető lett volna. Robert Kalinák védelmi miniszter és Tibor Gaspar parlamenti alelnök szerint még a működésképtelen MiG vadászgépek is komoly pénzbeli értéket képviseltek. Tibor Gaspar arra hivatkozott, hogy

más országok ma is használják ezt a típust, így az államnak meg kellett volna próbálnia az eladást.

Az ügyészség ezzel szemben katasztrofális műszaki állapotról beszél. Rastislav Remeta ügyész szerint az S–300-as légvédelmi rendszert 1989 óta nem modernizálták a NATO-előírások szerint, nem rendelkezett saját gépek elleni védelemmel, és mindössze 48 rakétája volt, ezek szavatossága pedig már 2016-ban lejárt. A MiG–29-ek közül háromnak nem volt motorja, a többi folyamatos karbantartásra szorult, amit kizárólag orosz szakemberek tudtak elvégezni. Az orosz–ukrán háború kitörése után ez biztonsági okokból már elképzelhetetlen volt.

Rastislav Remeta hangsúlyozta: a gépek 2019 óta fegyverzet nélkül repültek, mert a rakéták élettartama lejárt, 2021-től pedig Szlovákia már csak egyetlen gépet tudott kiállítani a NATO-légtérvédelemhez. Állítása szerint

az átadott eszközöket Szlovákia nem használta, fenntartásuk viszont évente több tízmillió euróba került.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy Szlovákia nem ingyen adta át a haditechnikát. Bár Ukrajna nem fizetett érte, az Európai Unió az Európai Békekeretből több mint 211 millió eurós kompenzációt nyújtott, ami az eszközök eredeti értékének közel a felét teszi ki.

Az ügyészség döntése alapján felmentették Jaroslav Nadot is, a Heger-kormány védelmi miniszterét, aki szerint a korábbi kabinet jogszerűen, gazdaságosan és helyesen járt el Ukrajna megsegítésében. Jaroslav Nad visszautasította a hazaárulás vádját, és politikai támadásról beszélt.

Robert Fico miniszterelnök viszont élesen bírálta az ügyészséget. A kormányfő szerint az igazságszolgáltatás politikai szerepet vállalt, és az átadott fegyverek gyengítették Szlovákia védelmi képességeit. A vitába beszállt Matús Sutaj Estok belügyminiszter is, aki úgy fogalmazott: nem normális, hogy a korábbi kormány pótlás nélkül adott át kulcsfontosságú katonai eszközöket, és emiatt Szlovákia ma más országok – köztük Magyarország és Lengyelország – segítségére szorul a légtérvédelemben. A szlovák ellenzék szerint viszont az ügy „politikai póttéma”, hiszen minden illetékes szerv megerősítette: az adományozás törvényes volt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csehország is lépne a gyerekek közösségimédia-használatának ügyében, veszélyes kihívás terjed

Csehország is lépne a gyerekek közösségimédia-használatának ügyében, veszélyes kihívás terjed

Egyre nagyobb vita bontakozik ki Csehországban arról, hogy korlátozni vagy akár betiltani kellene-e a közösségi oldalak használatát a gyermekek számára. A kormányzó ANO mozgalom – francia és ausztrál mintát követve – azt javasolja, hogy a Facebook, az Instagram vagy a TikTok csak 15 éves kortól legyen elérhető. A kezdeményezés célja a gyerekek védelme, kritikusai szerint azonban a tiltás több problémát is felvet.

„Össztűz” – Robert Fico nem akármivel fenyegeti Brüsszelt

Az elektromos energia árának csökkentését tartja az egyik legfontosabb európai uniós feladatnak Ausztria, Szlovákia és Csehország miniszterelnöke. A három ország kormányfője a slavkovi formátum találkozóján közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben rögzítették álláspontjukat a csütörtöki, február 12-i rendkívüli uniós csúcs előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×