Újabban nem igazán mozgékonyak a francia konyak- és boreladások a külföldi piacokon. Az új adatok szerint a kivitel tavaly 3 százalékkal, 168 millió ládára esett, ami a legalacsonyabb szint az ezredforduló óta. Értékben még nagyobb volt a zuhanás: 8 százalék, azaz 14,3 milliárd euróra esett az export, ami ötéves mélypontnak számít.

A francia bor és tömény szeszek hagyományosan az ország második legfontosabb exportágazatának számítottak, mára azonban a repülőgépipar és a kozmetikai szektor is megelőzte őket. Az ágazat szereplői szerint

a visszaesés hátterében elsősorban a kiéleződő kereskedelmi feszültségek és az erős euró áll, amely számos piacon jelentősen megdrágította a francia italokat.

Különösen az Egyesült Államokban romlott a helyzet. A Trump-kormányzat megemelt vámjai, és az akár 200 százalékos további tarifák fenyegetése erősen visszafogta a keresletet. Az amerikai eladások értéke 21 százalékkal, 3 milliárd euróra esett, miközben a kivitt mennyiség 30 millió láda alá csökkent.

Gabriel Picard, a FEVS ágazati szövetség elnöke szerint még nem biztos, hogy elérték a padlót. Úgy fogalmazott: valódi keresletcsökkenés látható az Egyesült Államokban, és nem kizárt, hogy 2026-ban újabb „volumenkorrekció” következik.

Nem alakult kedvezőbben a helyzet Kínában sem. Az ott bevezetett dömpingellenes vámok különösen a boralapú párlatokat sújtották: a konyak, az armagnac és más prémium szeszek exportja jelentősen visszaesett. Az összes francia bor- és szeszeladás értéke 20 százalékkal, 767 millió euróra csökkent a távolkeleti országban.

A konyak – a francia szeszipar zászlóshajója – a geopolitikai feszültségek egyik legnagyobb vesztese:

exportja 15 százalékkal esett volumenben, értékben pedig 24 százalékos volt a zuhanás. Picard szerint a politikai konfliktusok „gyakorlatilag véget vetettek a konyak kínai sikertörténetének”, és míg a leépülés gyors lehet, az újjáépítés hosszú éveket vehet igénybe.

Európán belül ugyanakkor stabilabb maradt a helyzet. Az export értéke 4,1 milliárd euró körül alakult, és egyes piacok – köztük az Egyesült Királyság – kifejezetten ellenállónak bizonyultak: a britek 3 százalékkal több brandyt és konyakot vettek, a fiskális szigorítások ellenére is. (Történelmi érdekesség: a britek a napóleoni háborúk blokádja idején, hazafias megfontolásból is fordultak el a konyaktól és propagálták a gint, aminek viszont az alkoholizmus felfutása lett az eredménye).

A pezsgőpiac vegyes képet mutat.

A champagne – amely a teljes borexport értékének mintegy 35 százalékát adja – volumenben enyhén bővült, értékben viszont 4 és fél százalékos visszaesést szenvedett el. Az ágazat szerint ebben döntő szerepe volt annak, hogy az euro tavaly jelentősen erősödött a dollárral szemben, ami rontotta a versenyképességet.

Az iparág szereplői hosszabb távon az Európai Unió új kereskedelmi megállapodásaitól – például a dél-amerikai Mercosur-blokkal kötött és Indiával tervezett egyezményektől – remélnek élénkülést. Rövid távon azonban nem számítanak gyors fordulatra: a jelenlegi piaci és geopolitikai környezet alapján 2026 is nehéz év lehet a francia bor- és szeszipar számára