Infostart.hu
eur:
386.17
usd:
331.88
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Andrej Babis korábbi cseh miniszterelnök, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnöke bejelenti az ANO választási gyõzelmét a párt prágai kampányközpontjában 2025. október 4-én, a kétnapos csehországi parlamenti választások végén.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.

A Csehországban kirobbant vita középpontjában egy úgynevezett lőszerkezdeményezés áll, amelyet még a Fiala-kabinet indított el azért, hogy Ukrajna nagy mennyiségű tüzérségi lőszert kapjon a háborúhoz. A rendszer lényege az volt, hogy Csehország világszerte felkutatta a rendelkezésre álló készleteket, megszervezte a beszerzést, miközben a pénzt döntően más országok – például Németország, Hollandia vagy Kanada – biztosították.

Andrej Babiš szerint azonban a projekt pénzügyi háttere nem volt átlátható. A hétfői kormányülés után azt mondta: cseh vállalatokon keresztül közel 280 milliárd korona – vagyis mintegy 11,5 milliárd euró – értékű fegyver és lőszer ment át a rendszeren. Állítása szerint

ebből több mint 17 milliárd korona közvetlenül a cseh költségvetésből származott, méghozzá úgy, hogy azt a katonai hírszerzés költségvetésében „elrejtették”.

Andrej Babiš úgy fogalmazott: az előző kormány „ködösített”, és még a mostani kabinet egyes miniszterei is csak hetekkel ezelőtt szereztek tudomást a pontos összegekről. A miniszterelnök hangsúlyozta: az új kormány tartja magát a választási ígérethez, vagyis nem költenek több cseh költségvetési pénzt erre a kezdeményezésre.

A számokat Andrej Babiš helyettese, Karel Havlíček is részletezte. Elmondta: a lőszerkezdeményezésben közvetlenül mintegy 114 milliárd korona szerepelt, további 160 milliárdot pedig hasonló konstrukciókban használtak fel. Vagyis összességében – a különböző közvetítők révén – mintegy 280 milliárd koronányi üzlet bonyolódott le, a szállítmányok végállomása pedig Ukrajna volt.

A volt miniszterelnök, Petr Fiala viszont élesen visszautasítja Babiš nyilatkozatait. Szerinte a jelenlegi kormányfő azzal, hogy konkrét összegekről és részletekről beszél nyilvánosan, veszélybe sodorja azokat az embereket és vállalatokat, akik részt vettek a fegyverszállításokban. Fiala úgy fogalmazott:

„Ez az ember nem tudja, mit csinál. Háborús fegyverszállításokról van szó, amelyek óriási biztonsági kockázattal járnak. Ezekről nem lehet felelőtlenül nyilatkozni a nyilvánosság előtt.”

Szerinte Babiš szavai nemcsak emberéleteket, hanem komoly gazdasági érdekeket is veszélyeztethetnek.

A Fiala-kormány korábban azt hangsúlyozta, hogy Csehország inkább koordinátori szerepet töltött be: felkutatta a lőszerkészleteket, megszervezte a logisztikát és az üzleteket, miközben a pénzt túlnyomórészt külföldi partnerek adták. Jan Lipavský volt külügyminiszter szerint a donorországok összesen körülbelül 100 milliárd koronát fizettek be a programba, amelyhez Csehország csupán néhány milliárddal járult hozzá. A kezdeményezés keretében tavaly 1,8 millió darab lőszert szállítottak Ukrajnába, a teljes időszak alatt pedig több mint négymilliót.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Bulgária 2026. január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, tizenkilenc évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után. A BNP Paribas elemzése alapján az euró bevezetése csökkenti Bulgária finanszírozási kockázatát (megszűnik az euróban denominált adósságok árfolyamkockázata, illetve esnek az államkötvény-hozamok), valamint javítja a befektetői bizalmat és támogatja külföldi tőke beáramlását a balkáni országba. A bolgár gazdasági felzárkózást ugyanakkor továbbra is több tényező hátráltatja, mint például a tartós politikai instabilitás, a gyenge intézményi környezet (korrupció, alacsony beruházások), valamint az aggasztó demográfiai trendekből fakadó munkaerőhiány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×