Infostart.hu
eur:
364.53
usd:
309.39
bux:
136993.14
2026. április 16. csütörtök Csongor
Truck with trailer tanker aviation fuel, airport services and airliner huge airplane take off
Nyitókép: aapsky/Getty Images

Lelepleződtek a légitársaságok? Úgy tűnik, nem teljesítik egyik vállalásukat

A légitársaságok „zöld” üzemanyaggal kapcsolatos nagy ígéretei inkább kommunikációs paneleket, mint valódi lépéseket takarnak.

Csendben leállt az Egyesült Államokban az úgynevezett „fenntartható” repülőgép-üzemanyaggal kísérletező Paramount finomító, miután nem kapott elég ágazati támogatást, és a nagyszabású tervek mögül kihátrált a pénzvilág és a politika is. Mindez csak az egyik példája annak, miért tűnik úgy, hogy a nagy légicégek csak a levegőbe beszéltek, amikor vállalták a zöld üzemanyag elterjesztését – állapította meg elemzésében a Reuters.

2019-ben Scott Kirby, a United Airlines vezérigazgatója példaként állította az iparág elé a légitársaság új szerződését a „zöld kerozint” gyártó World Energy vállalattal. De hat évvel később az együttműködés megszűnt, a projekt zászlóshajójának számító kaliforniai Paramount finomító pedig leállt.

A bostoni székhelyű World Energy az elsők között állított elő kereskedelmi mennyiségben fenntartható repülőgép-üzemanyagot, úgynevezett SAF-et használt étolajból, mezőgazdasági hulladékból és más ipari melléktermékekből. A 2016-ban indult Paramount finomító kulcsszerepet játszott az iparági vállalásban, hogy az évtized végére a felhasznált kerozin legalább tíz százaléka SAF-ból álljon.

Gene Gebolys, a World Energy vezérigazgatója szerint

egyes légitársaságok inkább sajtóközleményekben mutatták elkötelezettségüket, mint valós támogatással.

Hozzátette: kormányzati ösztönzők nélkül nehéz lesz áttörést elérni.

A Reuters iparági áttekintése szerint a World Energy nincs egyedül: a tiszta üzemanyagokkal foglalkozó startupok közül sok hasonló nehézségekkel küzd. Bár az első, részben bioüzemanyaggal hajtott menetrend szerinti repülés már közel húsz éve megtörtént, a globális zöldátállási tervek még mindig messze vannak a megvalósítástól.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség szerint idén a „zöld kerozin” a globális kerozinfelhasználás 0,7 százalékát adja majd – ez ugyan növekedés a tavalyi 0,3 százalékhoz képest, de még mindig távol áll a 2050-re kitűzött nettó zéró kibocsátási céltól. A cél eléréséhez évi mintegy 357 millió tonna SAF-ra lenne szükség, ami több mint háromszázszorosa a jelenlegi termelésnek.

A Reuters adatbázisa 165 bejelentett SAF-projektet tart számon az elmúlt 12 évből, de ezek közül mindössze 36 jutott el ténylegesen üzemanyaggyártásig, és csak tíz termel kereskedelmi mennyiséget.

Az iparági szereplők a kőolajcégekre mutogatnak, mondván, nem állítanak elő elég zöld üzemanyagot.

Az olajtársaságok szerint a fenntartható üzemanyag háromszor-ötször drágább a kerozinnál, és a mai áron nincs elegendő kereslet.

A légiközlekedés a globális üvegházi emisszió 2,5 százalékát adja, és ez az arány a forgalom növekedésével várhatóan emelkedni fog. Az Európai Unió új előírásai szerint 2025-től az EU-ból induló járatok üzemanyagának legalább két százaléka zöld kerozin kellene hogy legyen, ez az arány 2030-ra hat, 2050-re pedig hetven százalékra emelkedne – mindez a számítások szerint már idén közel hárommilliárd dollárral növeli a légitársaságok költségeit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érdemes az euróbevezetésre tett ígéretet komolyan venni, de nem lesz egyszerű a folyamat
Elemzők az Arénában

Érdemes az euróbevezetésre tett ígéretet komolyan venni, de nem lesz egyszerű a folyamat

A magyar társadalom támogatja az euró bevezetését, ami 4-6 éves projekt lehet – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője. Madár István, a Portfolio vezető elemzője szerint az euróbevezetési program meghirdetése már önmagában előnyt jelent egy gazdaságpolitika számára a kamatok csökkenésén, az árfolyam stabilitásán keresztül.

Alkotmányjogász: korlátozható a kormányfő mandátuma, de visszamenőleg egy fontos jogelvbe ütközne

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a vasárnapi győzelmi beszédében számos közjogi méltóság lemondását követelte, de azt is bejelentette, hogy kormányával két ciklusban maximalizálnák a kormányfői megbízatást. Az InfoRádió ezek jogi és alkotmányos hátteréről kérdezte Stánicz Péter alkotmányjogászt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Csúnyán megütötték a Molt Magyar Péter bejelentése után

Csúnyán megütötték a Molt Magyar Péter bejelentése után

Jelentősen javult a hangulat a napokban a világ tőzsdéin, miután a befektetők egyre inkább abban bíznak, hogy az Egyesült Államok és Irán között közeledés jöhet, ami enyhítheti a közel-keleti háború gazdasági kockázatait. Az amerikai részvénypiac új csúcsokra kapaszkodott fel tegnap, az S&P 500 és a Nasdaq is rekordot döntött, miután Donald Trump arról beszélt, hogy közel lehet a háború lezárása. Ezt követően az ázsiai tőzsdéken is kedvező volt a hangulat, ott a japán tőzsde állított be új rekordot. Európában kis emelkedés látható, a magyar piac is feljebb került. A BUX a választási utáni héten már két alkalommal is történelmi csúcsot döntött, mára azonban megérkezett a korrekció. Itthon a Mol árfolyamában látható jelentős elmozdulás, miután Magyar Péter bejelentette, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezérrel tárgyal ma, és elvárja, hogy a cég ne fizessen osztalékot az MCC-nek. Az osztalékfizetésről viszont már döntöttek részvényesek múlt pénteken, ami komplikálja a helyzetet. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×