Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Donald Trump amerikai elnök kezet fog a skóciai Turnberry golfklubjában tartott megbeszélésükön 2025. július 27-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jacquelyn Martin

A franciák is kiakadtak az USA-EU vámmegállapodásra

Nem tetszik a francia kormánynak az Egyesült Államok és az Európai Unió friss kereskedelmi keretmegállapodásra. Párizs szerint Brüsszel meghajolt a védővámokkal fenyegetőző Donald Trump elnök előtt, és az európai érdekeket háttérbe szorítva engedett az amerikai nyomásnak.

„Sötét nap ez Európa számára” – így értékelte Francois Bayrou francia miniszterelnök a hét elején az új EU-USA kereskedelmi keretegyezményt. A francia vezetés élesen bírálja az Ursula von der Leyen és Donald Trump által aláírt megállapodást, amely 15 százalékos vámot vet ki az EU-s termékekre, viszont nem tartalmaz azonnali válaszlépést az amerikai importtal szemben. Trump korábban 30 százalékos vámmal fenyegette az Uniót, ezért ennek megfelezését von der Leyen asszony nagy eredményként állítja be.

Bayrou szerint viszont

az Unió ezzel alárendelte magát Washington akaratának, és elárulta közös értékeit.

A magát mindig dinamikusnak mutató Emmanuel Macron francia elnök szokatlan módon hallgat az ügyben, miközben Berlin és Róma nyugodtabban reagált.

A francia kormány elismerte, hogy bizonyos ágazatok, például a repülőgépgyártás és a szeszesital-gyártás mentesültek az új vámok alól, de szerintük az alku így is kiegyensúlyozatlan. Benjamin Haddad európai ügyekért felelős francia miniszter a közösségi médiában sürgette az úgynevezett „kényszerítés-elhárító” mechanizmus beindítását, amely nem vámjellegű megtorló intézkedéseket tenne lehetővé. Laurent Saint-Martin kereskedelmi miniszter pedig arról beszélt, hogy az EU hibát követett el, amikor nem reagált azonnal és keményen Trump lépéseire. Szerinte az amerikai elnök csak az erőből ért, és ha az EU időben visszavágott volna, most egy teljesen más megállapodás születhetett volna.

Macron korábban többször is jelezte: ha az Egyesült Államok vámokat vet ki, az Uniónak azokra megegyező válasszal kell reagálnia, különösen a szolgáltatások területén, ahol az amerikaiak kereskedelmi többlettel rendelkeznek.

A végső kompromisszum azonban nem ezt az elvet követte: a német kancellár, Friedrich Merz, valamint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök mérsékeltebb álláspontja érvényesült – részben gazdasági okokból, hiszen országaik jobban rá van utalva az amerikai exportpiacra.

Franciaország így most saját szövetségeseit is bírálja, ami tovább mélyítheti az EU belső feszültségeit egy kulcsfontosságú geopolitikai kérdésben.

Közben az Unióból kilépett Nagy-Britannia a rá vonatkozó 10 százalékos vámokkal – amit a bejelentés idején még soknak találtak egyes európai politikusok - , kedvezőbb feltételek mellett kereskedhet az Egyesült Államokkal.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×