Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.77
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Nyitókép: Pixabay

Akik jól járnak az olvadó gleccserekkel

A klímaváltozást az aktivisták klímavészhelyzetnek szeretik nevezni, pedig vannak, akiknek éppenséggel lehetőségeket és nem veszélyt hoz a felmelegedés.

Egy tavasszal publikált új kutatás szerint az északi félteke északnyugati gleccsereinek olvadása az évszázad végére közel 6400 kilométernyi új és potenciális életteret nyithat meg. Hogy ki előtt? A csendes-óceáni lazacfajok előtt.

A Simon Fraser Egyetem és az amerikai NOAA Észak-Nyugati Halászati Tudományos Kutatóközpont tudósainak tanulmánya szerint a jelenség különösen Alaszka és a kanadai Brit Columbia határvidékén hoz jelentős változást, ahol a nagyobb part menti gleccserek találhatók... illetve már olyan tavak is, amelyek nemrég jöttek az olvadó jégből.

„A legtöbb új lazac-élőhely a part menti gleccserek visszahúzódása nyomán jön létre” – mondta Dr. Kara Pitman, a tanulmány vezető szerzője. A kutatók 46 000 gleccser jövőbeli olvadását modellezték, és 315 olyan jégmezőt azonosítottak, melyek olvadása révén lapos, tengeri összeköttetéssel rendelkező és a lazacok számára ideális vízfolyások keletkezhetnek.

Sokan gondolják, hogy a lazacok mindig ugyanabba a folyóba térnek vissza ívni, ahonnan származnak – és bár ez gyakori, de nem mindig igaz. „Egyes egyedek eltérnek az eredeti vízfolyástól, és ha az új környezet kedvező, gyorsan létrejöhet egy új populáció” – magyarázza Dr. Pitman.

Jó példa erre az alaszkai Stonefly Creek, amely egy 1970-es évekbeli gleccserolvadás után nyílt meg a lazacok előtt. Alig 15 évvel később már több mint 5000 példányból álló rózsaszín lazacpopuláció élt ott.

Megjelentek a versenytársak

Az olvadás azonban nem csak a lazacoknak teremt lehetőségeket, hanem a bányacégeknek is. A környezetet eddig védő jégtakaró visszahúzódásával hozzáférhetővé válik egy sor lelőhely. Az ágazat többmilliárd dolláros bevételeket produkál, így nehéz elképzelni, hogy tétlenül szemlélné, ami történik. Nem is teszi, mert sok környékre már előre lekötötte valamilyen cég a kitermelési jogot.

A geopolitikai bizonytalanságok és az amerikai Trump-kormányzat vámpolitikája miatt kilőtt az arany, de a réz ára is – utóbbi fontos létfontosságú a napelemek és elektromos autók gyártásánál. A kanadai kormány már új utak és elektromos vezetékek finanszírozásába kezdett, amelyek a lelőhelyekhez vezetnek.

A gleccserek zsugorodása most egyfajta versenyhezetet teremt a bányászok és a halgazdaságok között. Kié legyen az új lehetőség? A bányászati boom új munkahelyeket hozhat létre, amiből a kanadai őshonos lakosság is profitálhat. Viszont a lazacban már most is gazdag folyókon is sok őshonos lakos halászik és ők a bányacégek miatti környezetszennyezéstől tartanak.

Egy, a Science című szaklapban megjelent, 2023-as kutatás szerint szabályozás nélkül a jövőbeli bányák veszélybe sodorják a gleccservíz által táplált lazacpopulációkat a Tulsequah és Taku folyókban.

Remény és veszély

Közben, bár az új élőhelyek lehetőséget kínálnak a halászoknak, az éghajlatváltozás összességében komoly veszélyt jelent a lazacfajokra. Dr. Tim Beechie és Dr. George Pess, a NOAA kutatói arra figyelmeztetnek: a vízhőmérséklet nyári emelkedése és a csökkenő vízhozam már most visszaveti a túlélési arányokat.

A Washington állambeli Chehalis folyó medencéjében például a part menti csinúk, szivárványos pisztráng és coho lazac populációira vonatkozó modellek szerint a túlélési esélyek jelentősen visszaesnek, hacsak nem történik célzott élőhely-helyreállítás.

„Ezek az új élőhelyek helyi szinten lehetnek jó dolgok, de ne feledjük: a klímaváltozás és az emberi tevékenység globális szinten továbbra is veszélyezteti a lazacokat” – figyelmeztet Dr. Pitman.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×