Infostart.hu
eur:
359.08
usd:
305.6
bux:
136450.66
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Rear view of tourist in hotel looking through the window
Nyitókép: martin-dm/Getty Images

Szlovákia lakosságának fele elhagyná az országot – de csak egy időre

A szlovákok több mint kétharmada tervez idén nyári vakációt, és több mint felük külföldre készül. Tavalyhoz képest azonban kevesebben szeretnének Szlovákiában vagy Horvátországban nyaralni. Ugyanakkor egyre többen vásárolják meg előre az utazásukat – derült ki egy friss felmérésből.

A felmérés szerint a szlovákok 68 százaléka készül nyaralni, ami három százalékpontos csökkenést jelent a tavalyi évhez képest. Ugyanakkor nőtt azok aránya, akik előre megvették a nyaralásukat – idén ez 15 százalék, ami az elmúlt hat év legmagasabb aránya. Azoknak a válaszadóknak az aránya, akik már lefoglalták a nyaralásukat, illetve akik már eldöntötték, hová mennek, de még nem foglalták le, nem változott tavalyhoz képest. A felmérés szerint 11 százalék már lefoglalta az utat, 16 százalék pedig már tudja, hová megy, de még nem foglalt.

Csökkent azok száma, akik ugyan szeretnének nyaralni, de még semmit nem terveztek. Míg tavaly a válaszadók 33 százaléka tartozott ebbe a csoportba, idén csak 26 százalék. „Ez a csoport még vár a megfelelő ajánlatra, vagy a végső döntésre a nyaralás megvásárlásáról” – értékelte a Go4insight kutatócég.

A legnagyobb csoportot azok alkotják, akik egyáltalán nem terveznek nyaralást – ez 32 százalék a megkérdezettek közül.

A felmérés szerint 29 százalék tervezi, hogy a nyarat Szlovákiában tölti, ez négy százalékpontos csökkenést jelent tavalyhoz képest. „Horvátországot egyre inkább anyagilag megterhelő úti célnak tekintik, mégis megőrizte a legkedveltebb külföldi nyári célpont státuszát” – közölte az ügynökség. A népszerű úti célok között idén is szerepel Görögország, Olaszország és Törökország. Egyre nagyobb az érdeklődés az Európán kívüli utak iránt is – idén a válaszadók 6 százaléka tervez ilyen nyaralást.

A tervezett kiadásokat tekintve meglehetősen nagy a szórás. A szabadságot tervezők 7 százaléka 250 eurónál is kevesebbet költene a nyári szünidőre, a válaszolók ötöde legfeljebb 500, 750, vagy ezer eurós összeget szán a nyaralásra. Ha az átlagos költést vesszük figyelembe, a járulékos kiadások nélkül a lakosság 1093 eurót szán a nyaralásra, de

ide tartozik az az 5 százaléknyi jómódú válaszadó is, aki háromezer eurónál is magasabb összeget áldoz a célra.

A lakosság a helyi kiadásokra átlagosan további 533 eurót szán. Tatiana Brandysová, a Partners társaság szakértője szerint a tendencia alakulása mutatja, hogy a lakosság ugyan nem akar lemondani a szabadságról és megszokottá is vált a nyári vakáció, de cserében alaposabban meggondolja, hogy mire költi a pénzét. A kiadások túlnyomó részét a célállomásként választott régió felfedezése, az étkezés és a szuvenírek teszik ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Az orvostudomány már sok szervünk átültetésére képes, a szemet azonban egyelőre nem tudják átültetni, viszont magyar kutatók is dolgoznak olyan génsebészeti fejlesztéseken, amelyek millióknak adhatják vissza a látás vagy az életlátás képességét. Erről Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Coface: Felemás a régiós kép, az eurómilliárdos forrásokra számító Magyarország látszólag a jobbak közé került

Coface: Felemás a régiós kép, az eurómilliárdos forrásokra számító Magyarország látszólag a jobbak közé került

Bár 2025-ben a közép- és kelet-európai térségben összességében stabilizálódtak a fizetésképtelenségi mutatók, a magyar piacon is érdekelt Coface legfrissebb elemzése széttagolt képről tanúskodik: a különböző régiós országok között egyre markánsabb különbségek figyelhetőek meg, amelyeket az eltérő makrogazdasági környezet alakít. Lengyelországban nőtt a legnagyobb mértékben a fizetésképtelenségi eljárások száma, éves szinten közel 18 százalékkal. A szektorok közül az építőipar és a szállítmányozás számít a legrizikósabbnak. Magyarország kedvezőbb eredményt ért el, hiszen 6,6 százalékkal csökkent a fizetésépképtelenségi eljárások száma az elmúlt két év rekordmagas szintjei után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×