Infostart.hu
eur:
375.11
usd:
319.91
bux:
132888.2
2026. április 12. vasárnap Gyula
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 kétnapos csúcstalálkozójának első napi ülésén Oszakában 2019. június 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Mihail Klimentyev

Donald Trump tárcsázza Vlagyimir Putyint - és ami utána jön

Hogyan tovább az áttörés nélküli, közvetlen orosz-ukrán tárgyalások után? Hírek szerint Trump amerikai elnöknek fogytán a türelme Moszkvával szemben. Az európai vezetők pedig eheti, Putyin orosz elnökkel tervezett hívása előtt még inkább erre terelnék.

Isztambulban mindössze pár óráig tartott a három év óta első közvetlen orosz-ukrán tárgyalás. Attól függően, hogy ki melyik oldalon áll, a felek eltérő módon ítélték meg az eredményeit.

Ukrajna és nyugati szövetségesei szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök távolmaradásával jelezte, hogy mennyire nem veszi komolyan a dolgot. Emberei pedig olyat követeltek az ukránoktól, ami Kijevnek nem tárgyalási alap: olyan földeket is adjanak át Moszkvának, amit katonai erővel nem sikerült elvenni tőle.

Az orosz oldalon viszont kiemelték, hogy fogolycserében állapodtak meg, hogy tovább tárgyalnak és hogy a felek „megismerték egymás álláspontját a tűzszünetről”. A házigazda törökök pedig azt, hogy megerősítették nemzetközi közvetítő szerepüket és hogy Donald Trump amerikai elnök és Putyin majdani találkozója hoz majd eredményt.

Az első lépés azonban egy hétfőre beharangozott Trump-Putyin telefonhívás, amely előtt a brit, francia, olasz és német vezetők egyeztettek Trumppal arról, hogy feltétel nélküli tűzszünetre van szükség és arra, hogy Putyin vegye komolyan a közvetítési próbálkozásokat. Alexander Stubb finn elnök szavai azt sugallták, hogy valamennyire tudtak rá hatni. A finn államfő szerint Trumpnak fogytán a türelme Putyinnal szemben, aki a hétvégén közölte: Oroszország elég erős ahhoz, hogy megvalósítsa a „különleges katonai művelet” céljait. Az orosz elnök egy interjúban a szokásos és nem túl konkrét „a válságot kirobbantó okok felszámolását”, és az orosz állam biztonságnak garantálását jelölte meg a háború lezárása feltételeként.

Továbbá, hogy biztosítsák „az embereink érdekeinek védelmét azokon a területeken” – amivel Dél-Kelet-Ukrajna oroszajkú lakosságára utalt. Azaz, nem épp ama vágyát hangoztatta, hogy gyorsan kössenek tűzszünetet Ukrajnával.

A Reuters név nélkül nyilatkozó Kreml-forrásokra épült cikke szerint az elnök által „nem teljesen ellenőrzött”, de szükség esetén elhallgattatható nacionalisták még durvább követelésekkel állnak elő. Az „Z-patrióták” – köztük több százezres Telegram-követőtáborral rendelkező katonai bloggerek - azt emlegetik, hogy el kéne foglalni Odesszát és Kijevet.

„A háborúnk addig folyik majd, amíg teljesen fel nem szabadítjuk Novorossziját és Malorossziját” – írta az egykor Orosz Birodalomnak a mai Ukrajnához került térségeiről Konsztantyin Malofejev oligarcha, egyben a Cárgrád nevű nacionalista és monarchista médiacsoport főnöke az isztambuli tárgyalások után.

Közben viszont Amerikában

az egyszerre Trump- és Ukrajna-párti Lindsey Graham republikánus és Richard Blumenthal demokratapárti szenátor az oroszok számára „csontzúzó” szankciókat akarnak benyújtani a Kongresszus elé, ha rosszul sikerülne a Trump-Putyin hívás.

A csomag részeként súlyos vámokat vetnének ki bármely olyan ország termékeire, amely energiát vásárol Oroszországtól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megérkezett a vasárnapi harmadik részvételi adat
ez sem semmi

Megérkezett a vasárnapi harmadik részvételi adat

A választásra jogosultak 37,98 százaléka, 2 858 892 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson délelőtt 11 óráig a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

Donald Trump tanácsadója szerint a Fidesz jár jól a magas részvétellel

John McLaughlin, Donald Trump elnök stratégiai tanácsadója és közvélemény-kutatója szerint a vasárnapi választáson tapasztalt rendkívüli választói aktivitás a kormánypárt választási esélyeit erősíti.
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kiderült, miért hajlandóak hatalmas felárat fizetni az ingatlanokért a vevők és a bérlők Európában és itthon

Kiderült, miért hajlandóak hatalmas felárat fizetni az ingatlanokért a vevők és a bérlők Európában és itthon

Egyes európai országokban már hitelt sem kap az, aki nem teljesíti az fenntarthatósági elvárásokat, mások pedig egyszerűen csak az energiaköltségen vagy a vízen spórolnának. Az ESG-szempontok alapvetően formálják át a befektetői és bérlői döntéshozatalt: a fenntartható ingatlanok iránti kereslet, az árazási prémium és a szabályozási nyomás egyaránt erősödik. Egy nagy európai felmérésre adott válaszok mellett cikkünkben Joël Scherrenberg, a RICS Europe World Regional Board alelnöke és Winkler Edina, az RICS Magyarország értékbecslési munkacsoportjának társelnöke, a Cushman&Wakefield ingatlantanácsadó cég értékbecslője fest tisztább képet az európai és a magyar valóságról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×