Infostart.hu
eur:
385.43
usd:
329.32
bux:
120302.69
2026. január 21. szerda Ágnes
Nyitókép: Pexels.com

Sánchez-terv: jobb, ha nem nálunk veszel ingatlant

Spanyolország radikális lépéssel tartaná távol a külföldi ingatlanspekulánsokat. A lakhatási válság kezelésére 100 százalékos illetéket tervez bevezetni a nem uniós vásárlókkal szemben.

„Majd megbánják” – írta a Spectator brit konzervatív magazin arról, hogy Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök 100 százalékos illetékkel sújtaná a nem EU-s ingatlanvásárlókat.

A brit sajtónak az a része, amely a spanyol ingatlanvásárláshoz való pénzzel rendelkező olvasókat célozza meg, nehezen palástolja a dühét, amiért az úgynevezett „expat” vásárlókat büntetik. Az expatben és a migránsban az a közös, hogy egy másik országban akar élni, viszont előbbi rendre gazdagabb országból érkezik, bár ő is lehet munkavállaló, de általában képzettebb és pénzesebb.

Spanyolországban már jó ideje tart az lakhatási válság, ami tömeges turistaellenes tüntetésekhez vezetett.

Az emberek egy része azt látja, hogy az egekbe szöknek a lakbérek, és ők kiszorulnak a piacról, de a vastag pénztárcájú külföldiek nem.

A nem uniós országok vásárlóit sújtó megailleték Sánchez kormányfő 12. pontos reformcsomagjának a része, és a jelenlegi 6 és 10 százalékos illetékhez képest (a régi és az új építésű otthonok esetében) 100 százalékra tolná fel az ingatlanvétel után fizetendő összeget.

A spanyol hatóságok leállítják az úgynevezett aranyvízum programot is, amely 500 ezer eurós befektetés ellenében biztosított letelepedési lehetőséget az országban.

Sánchez 27 ezer unión kívüli gazdagot vádol azzal, hogy spekulációs céllal vett ingatlant, nem azért, hogy ott éljen. A kormányfő meglátása szerint a lakhatás a nyugati világ az egyik legnagyobb gondja: „Az elmúlt évtizedben 48 százalékkal emelkedtek Európa-szerte az átlagos házárak. Ez kibírhatatlan” – fogalmazott.

Közben – brexit ide vagy oda – a tehetős vagy az életük során takarékoskodó britek megvetették a lábukat spanyol földön. A helyi statisztika a 2017-es 276 ezerhez képest 2023-ban már 284 ezer lakcímmel rendelkező brit lakost említ. Viszont a további érdeklődők előtt most bezárulhat egy kapu, hacsak nem annyira gazdagok, hogy gyakorlatilag dupla árat fizetnek ki egy spanyol otthonért.

A Sánchez-terv része, hogy mérsékeljék a turisztikai bérlemények negatív hatását a hazai ingatlanpiacon.

„Túl sok az Airbnb, és nincs elég otthon”

– mondta a szocialista kormányfő, visszhangozva a turizmusellenes tüntetők érveit. Ezért a jövőben le akarnak sújtani az illegálisan kiadott apartmanokra: a turistáknak kiadott lakásokat ugyanúgy fogják adóztatni, mint a szállodákat, viszont azokat, akik hosszabb távra adják ki az ingatlant, adókedvezményekkel fogják jutalmazni.

Az egyik „válsággóc” Barcelona, ahol a népharag már megnyilvánult abban, hogy turistákat zaklattak a Ramblán, és levetették a Google-térképről egy helyi busz útvonalát. A katalán fővárosban 2028 novemberétől betiltják az otthonok rövidtávú kiadását.

Malagában is hasonló lépéseket tettek. Az adatok szerint közben az óév első felében 42 millió, egyedül júniusban 9 millió turista látogatott Spanyolországba.

A Spectator azt írta, hogy a spanyolok majd „megbánják”, a lap szerint „ugyanúgy hiba piszkálni a gazdag külföldieket Spanyolországban, mint Nagy-Britanniában”, mivel valójában nagyon kevesen vannak.

„Nevetséges azt képzelni, hogy ha elüldözik őket, akkor annak bármilyen hatása is lesz az átlag spanyol lakosra.”

Ezzel szemben az expatek pénzt hoznak az országba és állásokat teremtenek – a spanyol gazdaság például gyorsabb ütemben – évi 2,7 százalékkal – bővült tavaly, mint más európai gazdaságok.

„Spanyolországban – miként Európa nagy részén – az a gond, hogy nem építenek elég otthont, miközben sok az alacsonyan képzett migráns. Lehet szavazatot nyerni a gazdag bevándorlók kizárásával, de a valódi problémát ezzel nem orvosolják” – véli a brit magazin.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×