Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
311.15
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök tüntető támogatóinak egy csoportja a szenátusi ülésterem ajtaja előtt, miután betörtek az amerikai törvényhozás washingtoni épületébe, a Capitoliumba 2021. január 6-án. A támadás miatt félbeszakították a kongresszus két házának ülését, amelyen várhatóan hivatalosan is véglegesítik a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i amerikai elnökválasztás eredményét.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Reuters-felmérés: az amerikai lakosság számára kezd elfogadottá válni a politikai erőszak

Több száz politikai erőszakról szóló esetet regisztráltak az Egyesült Államokban. A hír akkor jelent meg, amikor már kevesebb, mint két hét maradt az amerikai elnökválasztásokig – ami miatt feszült a helyzet az országban.

A Reuters hírügynökség a különböző rendőrségi és bírósági anyagok között tallózott és úgy találta, hogy az elmúlt majdnem négy évben legkevesebb 300, politikai erőszaknak minősíthető eset történt az Egyesült Államokban. A vizsgálat kezdődátumát 2021. január 6-nak állították be. Ekkor rohamozták meg Donald Trump – akkor még elnök – hívei az amerikai Kongresszus épületét.

Bár vitatható, hogy egy ilyen nagy országban a négy évre jutó 300 esemény kevés vagy sok, a Reuters szerint az 1970-es évek akciói óta ez a legkitartóbb ilyen erőszakhullám. Az idén 51 esetet regisztráltak.

A Donald Trump republikánus jelölt ellen megkísérelt két merénylettel tele volt az amerikai és a világsajtó is.

De közben olyan esetek is voltak, amikor emberek mentek egymásnak, mert nem tetszett a politikai véleményük. Az egyik „billegő” államban, Pennsylvániában, York városban egy férfi ököllel fejbevágott egy 74 éves férfit, aki egy Kamala Harris mellett kampányoló csoport tagja volt. Egy másikat pedig a „feketeszeretőnek” titulált egy rasszista szó kíséretében.

A másik oldalon egy michigani férfi olyan gyűlöletet érzett Donald Trump iránt, hogy terepjárójával elütött egy 81 éves férfit, aki Trumpot támogató táblát állított fel éppen a háza előtt. Korábban „rendőpárti” matricával díszített autót rongált meg és egy videóban azt mondta, „csak teszi a dolgát”.

Máshol egy Trump-támogató közölte a feleségével: háborúra készül, vett több lőfegyvert és lőszert ásott el egy parkban. Őrizetbe vették, és kiderült: mentális problémákkal küzd. Egy palesztinpárti férfi pedig először szidalmazta egy Izrael-párti tüntetés résztvevőit, majd nekitámadt az egyiküknek, aki viszont hasba lőtte. A legtöbb erőszakos cselekmény nem volt halálos – kivéve a Trump elleni első merényletet, aminek két halottja volt: a gyűlés egyik résztvevője és maga a támadó.

A Reuters megjegyzi, hogy az elmúlt években szinte változatlan szinten maradt az incidensek száma. 2021-ben 93, 2022-ben 79 és 2023-ban 76 ilyen esetet jegyeztek fel.

Szakértők szerint az idei választás „gyúlékony helyzetet” idézett elő. Főként Donald Trumpnak ama megjegyzéseire utalnak, hogy bíróság elé állítja ellenfeleit – ugyanakkor Joe Biden elnök is ugyanezt mondta Trumpról: börtönben a helye. Továbbá pár napja sajtótitkára közölte: az elnök szerint Trump fasiszta.

Azt is hozzáteszik a politikai erőszak kutatói, hogy az amerikai lakosság számára kezd elfogadottá válni, hogy az erőszak „része annak, ahogy a politika történik”. Erről beszélt Nealin Parker, a Common Ground USA (A Közös Nevező Amerika) nevű, a politikai szakadék áthidalását célzó kutatásokat végző nonprofit szervezet vezetője. Robert Pape chicagói egyetemi professzor attól tart, hogy a választások után erőszak robbanhat ki az ingadozó államokban, ahol akár csak pár ezer szavazat döntheti el, ki a helyi győztes. "Ez olyan, mint a gyúlékony anyag erdőtűz idején" – mondta.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×