Izrael libanoni offenzívája – melyben szerdán egy dél-libanoni polgármester és öt másik ember halt meg – némileg elterelte a figyelmet a gázai helyzetről. Pedig az Al-Dzsazíra szerint az elmúlt napokban ötven ottani palesztin halt meg izraeli csapásokban.

Az Egyesült Államok most egyfajta ultimátumot intézett szövetségeséhez, Izraelhez: 30 napja van, hogy fokozza a Gázába bejutó segély mennyiségét vagy készüljön fel egy korlátozott amerikai fegyverszállítási embargóra.

„Az elmúlt hónapokban azt láttunk, hogy nem tartották fent a humanitárius segélyezés szintjét. A csúcshoz képest 50 százalékkal visszaesett” – mondta Matthew Miller, amerikai külügyi szóvivő.

A múlt héten az ENSZ Világélelmezési Programja jelezte, hogy a Gáza északi részén fokozódó összecsapások katasztofális hatással vannak több ezer palesztin család ellátására. Erre a területre október 1-je óta nem jutott be élelmiszersegély, mert lezárták az utakat.

Az Egyesült Államok ezek után intézett szokatlanul kemény hangú üzenetet Joav Gallant izraeli védelmi és Ron Dermer stratégiai ügyek miniszterhez:

Izraelnek naponta legkevesebb 350 segélyszállító teherautót kell beengednie Gázába a négy létező átkelőn keresztül és javasolják neki egy ötödik megnyitását.

Emellett „legalább a következő négy hónapban” „humanitárius szüneteket” kell tartania katonai akcióiban, hogy lehetőség nyíljon a humanitárius tevékenységre. Ezek közé tartoznak az oltási programok és a segély elosztása.

„Ha nem bizonyítják, hogy elkötelezték magukat eme intézkedések bevezetése és fenntartása mellett, akkor az befolyásolhatja az amerikai politikát és jogi következményei lehetnek” – szólt a figyelmeztetés. Az izraeliek viszonylag gyorsan reagáltak: a Times of Israel arról tudósított, hogy „a rakétaszállítással kapcsolatos fenyegetés után 50 segélykamion érkezett Gáza északi részére”.

De mennyire számít az üzenet időzítése? És van-e köze az amerikai elnökválasztáshoz? Közismert, hogy sok demokrata elfordult a Biden-Harris kormányzattól, amiért ők bár bírálják, de kitartanak a súlyos palesztin áldozatokkal járó gázai offenzívát folytató Izrael mellett.

Hivatalosan semmi köze nincs – állítják amerikai kormányilletékesek. Közben azonban Kamala Harris és ellenfele, Donald Trump jelenleg holtversenyben áll az elnökválasztások előtt, tehát minden ingadozó polgár szavazata számít.

Az pedig, hogy az Egyesült Államok ne szállítson fegyvert vagy katonai segélyt Izraelnek, nehezen elképzelhető. Amikor áprilisban, Joe Biden óvta az izraelieket a gázai Rafah város elleni akciótól, szüneteltette az 1000 kilogrammos bombák szállítását, de Izraelbe továbbra is érkeztek az amerikai fegyverszállítmányok és a katonai segély. Közben a brit kormány is szállít fegyvert, de szankciókat fontolgat Bezazel Szmotrics és Itamar Ben-Gvir keményvonalas telepes-párti izraeli miniszterek ellen, akik „felháborító módon beszéltek” Gázáról és Ciszjordániáról.

(A nyitóképen: Izraeli páncélozott harcjármű manőverezik a Gázai övezet és Izrael határán 2024. október 16-án.)