Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Aleksandar Vucic szerb államfő munkavacsorára érkezik a brüsszeli Európa-épületbe 2020. február 16-án. A májusra Zágrábba tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előkészítését szolgáló munkavacsora célja az Európai Unió és a balkáni régió hat országa - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia - kapcsolatának elmélyítése.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

"Manőverezik" - Sorakoznak a szerb elnök Vlagyimir Putyintól elfordulást mutató gesztusai

Elfordult Vlagyimir Putyintól a szerb államfő. Aleksandar Vucic aláírt egy, az ukrajnai inváziót elítélő nyilatkozatot, és idén már nem köszöntötte fel az orosz elnököt. Moszkvában ezt „nyugati nyomásgyakorlással” magyarázzák.

Szerbia a vallás és a kultúra miatt sok szállal kötődik Oroszországhoz és sok szerb szimpatizál az ukrajnai háború és a Nyugattal való szembenállás miatt az oroszokkal.

Aleksandar Vucic elnök azonban váratlan lépést tett: aláírta az úgynevezett Dubrovniki Nyilatkozatot, amely elítéli az Ukrajna ellen indított orosz inváziót és támogatja Kijev európai integrációs törekvését. A dokumentumot egy olyan horvátországi találkozón fogadták el, ahol jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és 12 dél-kelet európai vezető.

„Határozottan elítéljük Oroszország háborúját Ukrajna ellen... ez egy bűn az ukrán nép ellen, a nemzetközi jog egyértelmű megsértése, Délkelet-Európa, az egész Európai kontinens és az egész világ biztonságára leselkedő fenyegetés” – áll a csúcs kommünikéjében.

Az N1 nevű szerbiai híroldal szerint ugyanakkor Vucic érte el azt, hogy a kihagyják az a kitételt, hogy az aláíró országok szankciókat léptetnek érvénybe Moszkvával szemben. Nem érintették a Krím hovatartozását sem. A hatodik pont annyit mond, hogy „fontosnak tartjuk az igazodást az EU kül- és biztonsági politikájához, beleértve az intézkedéseit és döntéseit”.

Az N1 szerint Szerbiával alkut kötöttek és Vucic így elment a találkozóra. Az megkérdezett kommentátorok szerint az elnök kifelé úgy viselkedik, ahogy elvárják tőle, a hazai közvéleménynek pedig azt próbálja mutatni, hogy a szerb érdekek védelmezője.

Annak ellenére, hogy Szerbia elnöke egy Moszkvát egyértelműen elítélő nyilatkozatot írt alá, Tomislav Josic, a horvát Haza Mozgalom parlamenti képviselője szerint

mindig oroszpárti marad.

De vajon tényleg így van-e? A The Financial Times nyári cikke szerint a Szerbia által amerikai, észtországi és más ügyfeleknek eladott 800 millió euró értékű fegyver ukrán kezekbe került.

Továbbá, maga Vucic jelentette be, hogy jövő szerdán egy átfogó energetikai egyezményt ír alá az Egyesült Államokkal, amely „éveken át garantálja Szerbia áramellátását”.

Korábban Vucic fogadta José Fernandez amerikai gazdasági, energetikai és környezetvédelmi államtitkárt. Fernandez elmondta, hogy Szerbia épp most kapott jó befektetési besorolást, és hogy gazdasága kétszer olyan gyorsan nőhet, mint az európai.

Vucic még tovább ment és nyolc év után első ízben nem köszöntette fel Putyin orosz elnököt hétfői születésnapján, akivel amúgy sem beszélt két és fél éve – írta a Gazeta.ru orosz híroldal, amely egy olyan véleményt is idéz, hogy

„ha Vucic meglátja a folyosón az orosz külügyminisztert, akkor a vécé felé veszi az irányt”.

Orosz illetékesek szerint a szerb elnök azért írhatta alá a Moszkvát elítélő nyilatkozatot, mert „nyugatról nyomást gyakoroltak rá”. Andrej Klimov, az orosz felsőház nemzetközi kapcsolatok bizottsága elnökhelyettese szerint „Vucic több éve manőverezik Moszkva és a kollektív nyugat között, miközben Szerbiát NATO országok fogják gyűrűbe. „Megmondták neki, hogy megfosztják az oxigéntől és nem segítenek neki – ami technikailag lehetséges” – jegyezte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×