Teljes szárazföldi határán fokozza az ellenőrzést a német kormány – napokkal az után, hogy egy tartományi választáson győzelmet aratott a bevándorlás-ellenes AfD párt és napokkal és hetekkel egy terrorgyanús és egy menedékkérő által végrehajtott támadás után. Közben a kormányzó szociáldemokraták újabb pofonra számíthatnak a két hét múlva tartott brandenburgi tartományi választásokon.
Olaf Scholz szövetségi kancellár kormánya „a keményebb fellépést követelő polgári felhívásokkal” indokolta a szigorítást, amelyet ideiglenesként harangoztak be. A hathavonta meghosszabbítható fellépésre a schengeni szerződés ad lehetőséget –„biztonsági okokból”.
Nancy Faeser belügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „tovább korlátozzuk a szabályozatlan bevándorlást és védjük magunkat az iszlamista terror és a súlyos bűnözés akut veszélyétől”.
Az intézkedéseket – amelyekkel „az európai törvényekkel összhangban és hatékonyan” megtagadhatják emberek beléptetését – hétfőn léptetik hatályba. A miniszter nem részletezte, ki nem léphet be és hogy Németország szomszédai hajlandók-e befogadni őket.
Kommentátorok megjegyzik: Berlin nagy nyomás alá került, amikor augusztusban egy afgán férfi halálra késelt három embert Solingen városában. A támadást az Iszlám Állam vállalta magára – egyesek szerint kihasználva a publicitás lehetőségét. Pár napja pedig Münchenben lelőttek egy 18 éves, iszlamista kötődésű fiatalt, aki az izraeli konzulátusnál lövöldözött.
A gyilkosságok után a német hatóságok elkezdték Afganisztánba deportálni a bűnözéssel vádolt menedékkérőket – amit sokáig nehezített, hogy Berlin nem ismeri el a tálib kormányzatot – írta a Financial Times.
A szigorítás részeként a német hatóságok megvonják a szociális segélyt a deportálásra ítélt menekültektől, büntetni fogják, ha nyilvános rendezvényen kést találnak valakinél és engedélyezik a rendőrségnek az arcfelismerő szoftver használatát.
„Amíg nem kerülnek erős védelem alá az EU külső határai, még jobban kell ellenőriznünk saját, nemzeti határainkat” – mondta Faeser.
Németország jelezte szándékát az Európai Bizottságnak és azzal érvelt, hogy a belbiztonságnak az iszlamista fenyegetéstől és a határokon átnyúló bűnözéstől való védelme „folyamatosan nagy terheket ró” az országra. Korábban a svájci, osztrák, lengyel és cseh határon volt csak szigor, aminek nyomán 30 ezer embert fordítottak vissza, de most a francia, belga, luxemburgi, holland és dán határt is jobban fogják ellenőrizni.