Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
325.67
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
A magyar-szerb határszakaszon lévő ideiglenes biztonsági határzár Röszke közelében 2023. június 6-án. Befejeződött a déli határzár megerősítése és kibővítése.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Magyarország nem fizeti ki a migrációs büntetést

Lejárt a határidő, amit az Európai Bíróság “migrációs” döntése nyomán szabtak ki Magyarországra a 200 millió eurós bírság megfizetésére. A kormány a jogi megoldást keresi, a nemzetgazdasági miniszter közölte: nem fizetünk.

Az Európai Bíróságnak van egy döntése, amivel nem értünk egyet, ezért nem is fizetjük ki a büntetést - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton az ATV kérdésére úgy fogalmazott: a bíróság egy politikai döntést hozott Magyarországgal szemben.

Az Európai Bíróság június 13-án 200 millió eurós “migrációs” gigabírságot szabott ki Magyarországra - plusz napi egymillió euró -, és akkor 45 napos határidőt szabtak ki a bírság megfizetésére, nemrégiben pedig egy újabb 15 napos határidőt, ez járt le szeptember 17-én.

A kormányzati kommunikációból eddig is az derült ki, hogy a 200 millió eurós bírság befizetése “egyfajta költség”, de a kormánynak felelősen mérlegelnie kell, hogy az uniós bírósági ítélet végrehajtásának milyen költségei vannak. Viszont, ha nem fizetünk, levonja Brüsszel a Magyarországnak járó EU-s forrásokból.

Ugyanakkor a kormány a 200 millióval szemben hozza fel azt a számításai szerint 800 millió eurós költséget, amit a magyar állam a déli hátárvédelemre fordított 2015 óta - ezért a kormány részéről elvárják, hogy Brüsszel ezt fizesse meg.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt heti Kormányinfón elmondta, hogy Bóka János Európai Uniós ügyekért felelős minisztert kérte fel a kormány, hogy folytasson egyeztetést a migrációs bírság ügyében Brüsszellel, keressék a jogi megoldást.

Előtte az EU-ügyekért felelős miniszter azt mondta: a kormány vizsgálja annak a jogi lehetőségeit, hogy a határőrizettel kapcsolatos költségekkel összefüggésben milyen követelést tudunk az Európai Unióval szemben érvényesíteni.

Ezzel megerősítette, hogy a kormány jogi megoldása az lehet, hogy a 800 millió euróból vonják le a mostani 200 milliós bírságot. “Ez a munka folyamatban van” - mondta szeptember elején Bóka János munkatársunk kérdésére válaszolva.

A magyar kormány álláspontja szerint: “Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben hazánk 800 milliárd forintot költött az elmúlt években a határvédelemre, Brüsszel példátlan mértékű bírsággal támadja Magyarországot”, és keresik a jogi megoldást.

Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Stewe Witkoff amerikai különmegbízott bejelentette, hogy november 10 és 11 között kerül megrendezésre a következő orosz-ukrán béketárgyalás Abu-Dzabiban. Dmitro Lubinec ukrán és Jana Lantratova orosz emberi jogi biztos levélben kéri az amerikai first lady, Melania Trump segítségét abban, hogy a herszoni Oleski környékére kihirdetett tűzszünetet más régiókra is kiterjesszék. A közelmúlt katonai puccsai óta Oroszországhoz egyre közelebb kerülő Mali és Niger azzal vádolja az ukrán titkosszolgálatot, hogy ellenzéki fegyveres csoportokat támogat a Száhel-övezetben. Kijev tagadja a vádakat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×