eur:
411.23
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Petr Fiala cseh miniszterelnök egy prágai sajtóértekezleten 2023. május 11-én. A cseh kormány bemutatta a nyugdíjrendszer reformját és a költségvetés konszolidációját célzó törvénycsomag-tervezetét.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Ellenőriztetné az ortodox egyházakat a cseh szenátus védelmi bizottsága

A cseh szenátus külügyi, védelmi és biztonsági bizottsága felszólította a Petr Fiala kormányát, hogy bízza meg a titkosszolgálatokat a csehországi ortodox egyházak vizsgálatával. Attól tartanak, hogy azokat orosz befolyásszerző műveletekre használhatják Csehországban, ahol a moszkvai és egész oroszországi patriarchátushoz tartozó orosz ortodox egyház, valamint a cseh és szlovák pravoszláv egyház működik.

Moszkva szerint Kijev emberek millióinak vallását gyalázta meg saját politikai céljai érdekében, miután az ukrán parlament betiltotta az orosz fennhatóság alatt álló egyházak működését Ukrajnában. A cseh parlament felsőházának, a szenátusnak a védelmi bizottsága viszont az ukrán lépésen felbátorodva azt kéri a prágai kormánytól, hogy világítsa át a Csehországban tevékenykedő pravoszláv egyházakat.

Csehországban jelenleg két nagy ortodox egyház működik, az egyik moszkvai, a másik cseh-szlovák fennhatóság alatt. Az elsőnek a feje Kirill pátriárka, akit a Cseh Köztársaság azért vett fel nemzeti szankciós listájára, mert nyilvános beszédeiben vallási igazolást adott Oroszország ukrajnai agressziójának. Pavel Fischer, a szenátus védelmi bizottságának elnöke szerint a moszkvai fennhatóság alá tartozó ortodox egyház közvetlenül kapcsolódik az orosz államhatalomhoz, ez pedig aggodalomra ad okot, mivel Kirill pátriárka már az ukrajnai háború elején áldását adta az ukrán államiság megsemmisítésére.

A bizottság szerint a csehországi és szlovákiai ortodox egyház független az orosz ortodox egyháztól, és Csehországban a második legnagyobb a hívei száma, amely az Ukrajnából érkező menekültekkel még tovább nőtt. Pavel Fischer azonban hangsúlyozta, hogy 2014 óta egyre inkább az Orosz Föderáció hatalmi struktúráihoz kötődő személyek befolyása alá került.

Fischer szerint a bizottság meg van győződve arról, hogy a vallásszabadsággal és az egyesülési joggal nem szabad visszaélnie egy ellenséges külföldi hatalomnak a törvénytelen befolyásolás érdekében. A cseh szenátor szerint ezért az állami szerveknek minden törvényes intézkedést meg kell tenniük, hogy ezt a fenyegetést elhárítsák. A bizottság azt javasolta a kormánynak, hogy bízza meg a hírszerző szolgálatokat a helyzet elemzésével, valamint a kulturális minisztert, hogy ellenőrizze, vajon ezek a pravoszláv egyházak Csehországban a törvénynek megfelelően működnek-e.

„Javasoljuk, hogy a kulturális miniszter készítsen jogi elemzést az egyházak belső szabályainak be nem tartására, kijátszására vagy visszaélésére adott állami válaszlépésekről, és tegyen jelentést az illetékes hatóságoknak” – idézett Pavel Fischer a bizottság határozatából. A bizottság szerint a belügyminiszternek a kormány nevében gondoskodnia kellene arról is, hogy a cseh rendőrség kellő figyelmet fordítson az egyházak tagjai által elkövetett esetleges bűncselekmények felderítésére és kivizsgálására.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×