eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Petr Fiala cseh miniszterelnök egy prágai sajtóértekezleten 2023. május 11-én. A cseh kormány bemutatta a nyugdíjrendszer reformját és a költségvetés konszolidációját célzó törvénycsomag-tervezetét.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Ellenőriztetné az ortodox egyházakat a cseh szenátus védelmi bizottsága

A cseh szenátus külügyi, védelmi és biztonsági bizottsága felszólította a Petr Fiala kormányát, hogy bízza meg a titkosszolgálatokat a csehországi ortodox egyházak vizsgálatával. Attól tartanak, hogy azokat orosz befolyásszerző műveletekre használhatják Csehországban, ahol a moszkvai és egész oroszországi patriarchátushoz tartozó orosz ortodox egyház, valamint a cseh és szlovák pravoszláv egyház működik.

Moszkva szerint Kijev emberek millióinak vallását gyalázta meg saját politikai céljai érdekében, miután az ukrán parlament betiltotta az orosz fennhatóság alatt álló egyházak működését Ukrajnában. A cseh parlament felsőházának, a szenátusnak a védelmi bizottsága viszont az ukrán lépésen felbátorodva azt kéri a prágai kormánytól, hogy világítsa át a Csehországban tevékenykedő pravoszláv egyházakat.

Csehországban jelenleg két nagy ortodox egyház működik, az egyik moszkvai, a másik cseh-szlovák fennhatóság alatt. Az elsőnek a feje Kirill pátriárka, akit a Cseh Köztársaság azért vett fel nemzeti szankciós listájára, mert nyilvános beszédeiben vallási igazolást adott Oroszország ukrajnai agressziójának. Pavel Fischer, a szenátus védelmi bizottságának elnöke szerint a moszkvai fennhatóság alá tartozó ortodox egyház közvetlenül kapcsolódik az orosz államhatalomhoz, ez pedig aggodalomra ad okot, mivel Kirill pátriárka már az ukrajnai háború elején áldását adta az ukrán államiság megsemmisítésére.

A bizottság szerint a csehországi és szlovákiai ortodox egyház független az orosz ortodox egyháztól, és Csehországban a második legnagyobb a hívei száma, amely az Ukrajnából érkező menekültekkel még tovább nőtt. Pavel Fischer azonban hangsúlyozta, hogy 2014 óta egyre inkább az Orosz Föderáció hatalmi struktúráihoz kötődő személyek befolyása alá került.

Fischer szerint a bizottság meg van győződve arról, hogy a vallásszabadsággal és az egyesülési joggal nem szabad visszaélnie egy ellenséges külföldi hatalomnak a törvénytelen befolyásolás érdekében. A cseh szenátor szerint ezért az állami szerveknek minden törvényes intézkedést meg kell tenniük, hogy ezt a fenyegetést elhárítsák. A bizottság azt javasolta a kormánynak, hogy bízza meg a hírszerző szolgálatokat a helyzet elemzésével, valamint a kulturális minisztert, hogy ellenőrizze, vajon ezek a pravoszláv egyházak Csehországban a törvénynek megfelelően működnek-e.

„Javasoljuk, hogy a kulturális miniszter készítsen jogi elemzést az egyházak belső szabályainak be nem tartására, kijátszására vagy visszaélésére adott állami válaszlépésekről, és tegyen jelentést az illetékes hatóságoknak” – idézett Pavel Fischer a bizottság határozatából. A bizottság szerint a belügyminiszternek a kormány nevében gondoskodnia kellene arról is, hogy a cseh rendőrség kellő figyelmet fordítson az egyházak tagjai által elkövetett esetleges bűncselekmények felderítésére és kivizsgálására.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×