Infostart.hu
eur:
379.46
usd:
321.75
bux:
127042.45
2026. február 23. hétfő Alfréd
Ukrainian refugee family waiting for train in station, Ukrainian war concept.
Nyitókép: Getty Images

Egyre kevesebb ukrán menekült akar hazatérni Csehországból

Egyre kevesebben vannak azok a Csehországban élő ukrán menekültek, akik visszatérnének hazájukba, ha azt a körülmények már lehetővé tennék. Míg 2022-ben az ukrán menekültek 75 százaléka szeretett volna hazatérni, 2023-ban már csak az ötven százalékuk.

A prágai Károly Egyetem szakemberei által készített felmérés szerint a Csehországba menekült ukránok tizenöt százaléka biztosan visszatérne hazájába, amint azt a körülmények lehetővé tennék, míg 35 százalékuk azt válaszolta, hogy inkább hazamenne, mint nem. A Lidové Noviny című lapban ismertetett kutatás eredményei 2023-ra vonatkoznak, valószínűsíthető, hogy idén tovább csökken azok aránya, akik visszavágynak a háború dúlta Ukrajnába.

Lakosságarányosan Csehországban a legmagasabb az ukrán menekültek száma Európában,

jelenleg csaknem 365 ezer ukrán menekült él az országban.

Az érintettek 89 százaléka nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy a háború befejezése után kötelezően el kellene hagyniuk Csehországot, és vissza kellene térniük Ukrajnába. Ezt az elképzelést csak a megkérdezettek tizenegy százaléka helyesli.

A menekültek 56 százalékának stabil munkahelye van, ám a felmérést végző szociológusok szerint komoly probléma, hogy

a munkaadók gyakran kizsákmányolják az ukrán menekülteket, akik alacsonyabb fizetést kapnak, nehezebb körülmények között és többet dolgoznak, mint a hazai alkalmazottak.

A megkérdezett menekültek mintegy fele azt is elmondta: családja otthon, Ukrajnában élő része elvárja, hogy hazatérjen.

Senki sem tudja, mikor lesz béke Ukrajnában, és azt sem, hogy a hazavágyók valóban hazatérnek-e. Petr Pavel cseh államfő azonban már arról beszél, hogy Oroszország és Kína aktív részvétele nélkül nem hozhatnak semmiféle eredményt a béketárgyalások Ukrajnáról.

A köztársasági elnök az állami hírügynökségnek adott interjúban úgy fogalmazott, Kínának nagyobb felelősséget kellene vállalnia a világban zajló konfliktusok békés rendezéséért, mégpedig az elfogadott nemzetközi szabályok szerint, és nem a szerint, hogy ki rendelkezik nagyobb hadsereggel vagy erősebb gazdasággal.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július közepén beszélt első ízben arról, hogy a béketárgyalásokon az oroszoknak is részt kellene venniük. „Hogy ez mennyire reális, azt a következő hónapok fogják megmutatni. De erre mindenképpen szükség van” – nyilatkozott Petr Pavel.

Hozzátette: a tárgyalásoknak akkor nem lenne értelmük, ha Oroszország nem változtatna eddigi hozzáállásán, mert korábban csak kapitulációs feltételeket terjesztett elő.

„Oroszország és Kína nélkül azonban a tárgyalóasztalnál valóban lehetetlen eredményt elérni”

– jegyezte meg a cseh államfő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szijjártó Péter: Brüsszel összejátszik Ukrajnával Magyarország és Szlovákia ellenében

Brüsszel összejátszik Kijevvel Magyarország és Szlovákia energiaellátásának veszélyeztetésében, és Kaja Kallas ebben a helyzetben nem a két tagállam mellé áll, hanem magyar és szlovák katonák Ukrajnába küldését szorgalmazza – közölte Szijjártó Péter Brüsszelben.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Csúnyán elromlott a hangulat, ütik az amerikai tőzsdéket

Csúnyán elromlott a hangulat, ütik az amerikai tőzsdéket

Az európai részvények bizonytalan felütéssel kezdték a hetet, a globális piacok igyekeznek belőni Donald Trump legújabb globális vámintézkedéseinek hatását. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság a Trump-féle „viszonossági” vámok jelentős részét elutasította, azonban az elnök a hétvégén bejelentette, hogy most egy új, egységes, 15%-os globális vámot vezet be a korábbi 10% helyett. Trump a Truth Socialön közzétett bejegyzésében közölte, hogy az új vámok „azonnali hatállyal” lépnek életbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×