Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 2. szombat Zsigmond
Ukrainian refugee family waiting for train in station, Ukrainian war concept.
Nyitókép: Getty Images

Egyre kevesebb ukrán menekült akar hazatérni Csehországból

Egyre kevesebben vannak azok a Csehországban élő ukrán menekültek, akik visszatérnének hazájukba, ha azt a körülmények már lehetővé tennék. Míg 2022-ben az ukrán menekültek 75 százaléka szeretett volna hazatérni, 2023-ban már csak az ötven százalékuk.

A prágai Károly Egyetem szakemberei által készített felmérés szerint a Csehországba menekült ukránok tizenöt százaléka biztosan visszatérne hazájába, amint azt a körülmények lehetővé tennék, míg 35 százalékuk azt válaszolta, hogy inkább hazamenne, mint nem. A Lidové Noviny című lapban ismertetett kutatás eredményei 2023-ra vonatkoznak, valószínűsíthető, hogy idén tovább csökken azok aránya, akik visszavágynak a háború dúlta Ukrajnába.

Lakosságarányosan Csehországban a legmagasabb az ukrán menekültek száma Európában,

jelenleg csaknem 365 ezer ukrán menekült él az országban.

Az érintettek 89 százaléka nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy a háború befejezése után kötelezően el kellene hagyniuk Csehországot, és vissza kellene térniük Ukrajnába. Ezt az elképzelést csak a megkérdezettek tizenegy százaléka helyesli.

A menekültek 56 százalékának stabil munkahelye van, ám a felmérést végző szociológusok szerint komoly probléma, hogy

a munkaadók gyakran kizsákmányolják az ukrán menekülteket, akik alacsonyabb fizetést kapnak, nehezebb körülmények között és többet dolgoznak, mint a hazai alkalmazottak.

A megkérdezett menekültek mintegy fele azt is elmondta: családja otthon, Ukrajnában élő része elvárja, hogy hazatérjen.

Senki sem tudja, mikor lesz béke Ukrajnában, és azt sem, hogy a hazavágyók valóban hazatérnek-e. Petr Pavel cseh államfő azonban már arról beszél, hogy Oroszország és Kína aktív részvétele nélkül nem hozhatnak semmiféle eredményt a béketárgyalások Ukrajnáról.

A köztársasági elnök az állami hírügynökségnek adott interjúban úgy fogalmazott, Kínának nagyobb felelősséget kellene vállalnia a világban zajló konfliktusok békés rendezéséért, mégpedig az elfogadott nemzetközi szabályok szerint, és nem a szerint, hogy ki rendelkezik nagyobb hadsereggel vagy erősebb gazdasággal.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július közepén beszélt első ízben arról, hogy a béketárgyalásokon az oroszoknak is részt kellene venniük. „Hogy ez mennyire reális, azt a következő hónapok fogják megmutatni. De erre mindenképpen szükség van” – nyilatkozott Petr Pavel.

Hozzátette: a tárgyalásoknak akkor nem lenne értelmük, ha Oroszország nem változtatna eddigi hozzáállásán, mert korábban csak kapitulációs feltételeket terjesztett elő.

„Oroszország és Kína nélkül azonban a tárgyalóasztalnál valóban lehetetlen eredményt elérni”

– jegyezte meg a cseh államfő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fura adat mutatja a magyar mezőgazdaság problémáját

Fura adat mutatja a magyar mezőgazdaság problémáját

Mérséklődött a növényvédőszerek értékesített volumene 2025-ben az előző évhez képest, a biológiai szerek nélkül számítva 5,3 százalékkal zsugorodott, az összérték pedig elérte a 126,2 milliárd forintot – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet honlapján közzétett összesítésben.

Kitálal Baán László az NKA-botrányról

Súlyos bizalmi válság rázta meg a Nemzeti Kulturális Alapot, miután fény derült arra, hogy a szervezet felügyelőbizottsága elől eltitkolva tízmilliárd forintnyi közpénz jutott pártközeli szervezeteknek és hírességeknek. Az ügy következményeként lemondott bizottsági tagságáról Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, valamint Both Miklós, a Hagyományok Háza vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×