„Azon politikusok közé tartozom, akik támogatják az azonnali tűzszünetet és béketárgyalások megkezdését Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió részvételével” – írta a kormányfő a közösségi médiában közzétett bejegyzésében. Hozzátette, a béketárgyalások megkezdése nélkül, a konfliktus eszkalációjával a háború új, pusztítóbb mértéket ölt.
„Nem lehet békét teremteni ultimátumokkal vagy irreális feltételek megfogalmazásával. A béketárgyalások rendkívül nehezek lesznek, de az egész világ számára az lenne a legjobb, ha az elkövetkező hónapokban vagy években az egymás elleni öldöklés helyett az igazságos békéhez vezető nehéz tárgyalások folynának. Ez jelentősen felgyorsítaná Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásait, amelyeket Szlovákia teljes mértékben támogat” – fűzte hozzá Robert Fico.
Egy friss felmérés szerint, ha Szlovákiát katonai támadás érné, a lakosság alig negyede lenne hajlandó harcba szállni érte.
Ez derül ki az Ipsos ügynökségnek a Közép-európai Digitális Média Megfigyelőközpont számára készített közvélemény-kutatásából, amelyről a DenníkN tájékoztatott. A lap által ismertetett adatok szerint azok közül, akik hajlandók lennének megvédeni az országot, 6,9 százalék válaszolt úgy, hogy biztosan képes lenne harcba szállni, viszont 75 százalék adta azt a választ, hogy nem lenne képest harcolni az országért. A közvélemény-kutatás arra is rámutatott, hogy a megkérdezett nők 17,5 százaléka lenne hajlandó fegyvert ragadni a haza védelmében.
A lap emlékeztetett, hogy 2023-ban egy dezinformációs kampány miatt Szlovákiában eluralkodott a félelem, hogy mozgósíthatják az embereket az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Ennek következtében a férfiak tömegesen írták alá azt a nyilatkozatot, amelyben megtagadták, hogy fegyverrel a kezükben harcoljanak. A belügyminisztériumhoz eljuttatott aláírások száma elérte az 50 ezret. Közben az is kiderült, hogy
egy kormánypárti képviselő, a smeres Richard Glück is azok között volt, akik megtagadnák a fegyverrel való harcot.
Leginkább a Progresszív Szlovákia, a Demokrati, a Smer és az SaS szimpatizánsai lennének hajlandók harcolni Szlovákiáért. Ami a Magyar Szövetséget illeti, a párt szavazóinak 20 százaléka lenne hajlandó szembeszállni a támadókkal.
A közvélemény-kutatás során feltett kérdés azonban nem foglalta magába azt az információt, hogy melyik ország ellen védekezne Szlovákia. Az például, hogy valaki az Ukrajna ellen viselt háború idején Oroszországot helyezte volna az agresszor szerepébe, csak a megkérdezettek képzelőerejére volt bízva.
(Címlapképünk illusztráció.)