"Nincs kétségem, hogy meghallották, és hogy megértik. Vannak még ott emberek, akik tudnak elemezni és nem csak eszkalációt akarnak, hogy bevágódjanak a radikális választóknál" - ezt mondta Szergej Lavrov.
Az orosz külügyminiszter Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon tett kijelentésére utalt, amely szerint Moszkvának joga van "tükörválaszt" adni arra, hogy a Nyugat olyan fegyvereket szállít Ukrajnának, amelyek esetében engedélyezte azok bevetését orosz területek ellen.
A korlátozások (részleges) feloldása nyomán Ukrajna látványos akciót hajtott végre, többszáz kilométer mélyen az orosz területen:
szombaton első ízben rongált meg egy légicsapásban egy SzU-57-est, ami az orosz légierő legfejlettebb "lopakodó" harci repülőgépe.
Május végén a kazah határhoz közel fekvő Orenburgi körzetben csapott le egy ukrán drón egy nagy hatótávolságú, fejlett orosz radarra. A régió 1500 km-re fekszik a legközelebbi ukrán területtől. A Voronyezs M radar a ballisztikus - tehát akár atomtöltetet hordozó - rakéták fenyegetését detektáló, korai orosz védelmi rendszer része. Kiiktatása gyengítette az orosz nukleáris védőernyőt.
A Kyiv Independent című ukrán lap azt állította, hogy vasárnap éjszaka az ukrán erők több S-400-as és S-300-as rakétavédelmi rendszert támadtak a Moszkva által annektált Krím-félszigeten. Az ukrán hadvezetés nem árulta el, milyen fegyvert vetett be, de május 30-án, amerikai szállítású ATACMS-rakétákkal támadott egy komp-átkelőhelyet a Krím és az orosz szárazföld közötti Kercsi-szorosban.
Egy kijevi hivatalos közlés szerint június 1-én nyugati fegyverekkel okoztak kárt ugyanilyen rakétarendszerekben, orosz területen.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mindezek - és Vlagyimir Putyin megjegyzésének - fényében azt mondta: szimmetrikus választ adnak a nyugati fegyverszállításokra, de konkrétumokat nem említett. A Kreml eddig úgy fogalmazott, hogy "jogot formál arra, hogy ott és akkor válaszoljon, ahol és amikor helyénvalónak tartja". Putyin az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát nevezte meg „fő felelősként” az orosz területek elleni támadásokért és szerinte ezzel "közvetlenül részt vesznek az Oroszország elleni háborúban".
Lavrov a Pavel Zarubin befolyásos újságírónak adott interjúban kitért az Ukrajnába küldött állítólagos francia katonai kiképzőkre is. "Párizs hazudik, hogy nincsenek kiképzői Ukrajnában és tudja, hogy hazudik" - mondta. Szerinte a Nyugat fokozatosan felkészíti a közvéleményt a lehetőségre, hogy katonákat küldjenek Ukrajnába.
Napokkal korábban, kongói látogatásán Lavrov azt mondta: "bármely francia katonai tanácsadó legitim célpont lesz" az orosz hadsereg számára. Olekszandr Szirszkij, ukrán főparancsnok két hete közölte: már aláírta azokat a papírokat, amelyek nyomán a francia kiképzők megkezdhetik ukrajnai tevékenységüket.