Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Szakácsok és felszolgálók a budapesti Borkonyha étterem konyhájában 2014. március 12-én. A Michelin-kalauz Main Cities of Europe szerkesztői a magyar éttermek közül a Borkonyhát díjazták az idén Michelin-csillaggal, amely ezzel a harmadik Michelin-csillagos magyarországi étterem.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Rangsorolták a világ ezer városát, Budapest ott van az élmezőnyben

Egyetlen magyar város került be az 1000 legjobb világvárosról szóló indexbe, nem meglepő módon Budapest. A listát az Oxford Economics nevű brit vállalkozás állította össze, amely öt kategória alapján vizsgálta az adott város teljesítményét.

Ahogy a Bloomberg hírügynökség megjegyezte: „amikor a világ legjobb városainak listázására adja a fejét az ember, akkor zsúfolt pályára lép és ráadásul a dolog nem éppen egzakt tudomány”. A pályára most új játékos lépett, a brit Oxford Economics gazdasági előrejelző cég képében, amely a megszokotthoz képest meglepő listát prezentált a világ 1000, szerinte legfontosabb városáról.

A kutatók 27 mutató alapján vetették össze őket, majd öt kategóriában hirdettek győztest az összesített lista mellett.

Meglepő módon a top tízes listákon sehol sincsenek a máshol bérelt hellyel rendelkező skandinávok.

Az összesített listán a top 5-ben New York, London, a kaliforniai San José, Tokió és Párizs követi egymást. Az észak-amerikai nagyvárosok különösen jól szerepelnek az összesített listán.

Hogyan jött ki az eredmény? Az index öt nagyobb kategóriát használt:

  • Gazdaság (benne olyan mutatókkal, mint a GDP, de a munkahelyteremtés is)
  • Humán tőke (benne iskolai végzettségi szint, vállalati központok és népességnövekedés)
  • Életminőség (várható élettartam, egy főre jutó jövedelem, kulturális intézmények)
  • Környezeti állapot és fenntarthatóság (levegőminőség, hőmérsékleti anomáliák, temészeti katasztrófák)
  • A kormányzás minősége (intézmények, politikai stabilitás, polgári szabadságjogok)

A győztes New York a kiszámítható és megbízható növekedése miatt a legerősebb volt a gazdasági kategóriában, negyedik volt az emberi tőke tekintetében, viszont 278. az életminőség, 353. a környezet és 184. a kormányzás terén.

Egy kissé nehezen követhető magyarázat az, hogy a három gyengébb kategóriában is jó helyen áll a világ megavárosai között. A módszer leírásában ugyanakkor szerepel, hogy a gazdaság 30 százalékos súlyozással szerepel az indexben, miközben a humán tőke és az életminőség 25, a többi pedig csak 10 százalékkal.

London volt a topon a humán tőke kategóriájában. A második Tokió és a harmadik a szaúd Rijád lett. A magyarázat szerint a városnak sokszínű és fiatal a lakossága, és bővülő üzleti központ.

Az életminőség kategóriában nyugati-európai és kisebb városok taroltak. Az első a francia Grenoble, a második – kakukkfiókaként – az ausztrál Canberra, majd olyan városok jönnek, mint Bergen, Basel, Luxemburg.

A környezeti kategória top 10 városa között viszont nincs egyetlen európai sem. Az első öt: Szuva a Fidzsi-szigeteken, a brazil Fortaleza, a Puerto Ricó-i San Juan, a brazíliai Natal és az új-zélandi Wellington.

A kormányzás minősége kategóriában tűnnek fel a top 10-ben a skandinávok, de három új-zélandi város, Auckland, Christchurch és Wellington után jön csak Aarhus, Koppenhága és Helsinki. (Stockholm és Koppenhága az összesített lista 14. és 15. helyén áll.)

Érdekes módon a magasabb pontszámokat Észak-Amerika és Nyugat-Európa városai, de mellettük az Arab-öböl, Ázsiában főként Japán, valamint Ausztrália és Óceánia városai kapták. Az X-en (régi nevén: Twitter) megjelent posztokat átnézve az is látszik, hogy minden ország és régió igyekszik úgy értelmezni a sok kutakodásra és összehasonlításra lehetőséget adó anyagot, hogy az jó színben tüntesse fel.

A Magyarország körüli szűkebb régióban Bécs a legjobb az 1000-es listán a 49. helyével. Az osztrák fővárost valamennyire lehúzza 604. környezeti és 145. életminőségi helyezése.

Hazánk egyetlen várossal, Budapesttel szerepel az indexben, a főváros a 161. helyen végzett.

(177-es gazdasági, 127-es humántőke, 137-es életminőségi, de 596-os környezeti és 347-es kormányzási pontszámmal).

A magyar főváros olyan városokat utasított maga mögé, mint Liverpool, Nürnberg, Hannover, Ljubljana, Pozsony, Varsó, Valencia, Tallinn és Isztambul, sőt a francia déli part illusztris települése, Nizza.

A geopolitikai aktualitás miatt most érdekes Moszkva a 305., Kijev a 313., Tel-Aviv a 30., Haifa a 122., Jeruzsálem a 143. a listán. Kairó közben a 327., Amman a 387., Teherán a 443. a sorrendben.

A sereghajtók közt egy sor indiai, paksztináni és nigériai várost találunk, de ott van köztük a Kaszpi-tenger partján fekvő orosz Asztrahany és Novokuznyeck is.

A teljes jelentés regisztráció után elérhető itt.

Módszertan: az egyes kategóriák mutatóinak teljes listája:

Kategória Mutató Leírás
Gazdaság GDP mérete A város bruttó hazai terméke (GDP)
GDP-növekedés A város 5 éves GDP-előrejelzése
Egy főre jutó GDP A város GDP-jének nagysága osztva a lakossággal
A foglalkoztatás növekedése A város 5 éves foglalkoztatási prognózisa
Gazdasági stabilitás Mennyire volt konzisztens a város GDP-növekedése az elmúlt évtizedben?
Gazdasági sokszínűség A város gazdasága egyes ágazatainak relatív mérete
Emberi tőke Népesség növekedés A város 5 éven belüli népességnövekedési becslése
Életkori profil A város 65 év feletti lakosságának aránya a 15 és 64 év közötti lakossághoz viszonyítva (nagyjából nyugdíjas népesség munkaképes korú népességhez képest)
Egyetemek Városban található egyetemek száma a rangsorolásukkal súlyozva
Vállalati központ A világ 2000 legnagyobb vállalatából hánynak van székhelye a városban?
Iskolai végzettség A 25 év feletti felnőttek átlagos iskoláztatási éveinek és a 6 évesnél idősebb gyermekek várható iskolai éveinek átlaga a város lakosainál
Külföldi születésű lakosság A városban élő lakosság azon része, amely a város országán kívül született
Életminőség Jövedelemegyenlőség A városon belüli háztartások jövedelmének Gini-együtthatója (a háztartások jövedelmi egyenlőségének mérőszáma)
Egy főre jutó jövedelem A város teljes rendelkezésre álló, háztartásokhoz tartozó jövedelme osztva a lakossággal, korrigálva az ország vásárlóerő-paritásával (PPP)
Lakhatási kiadások A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének lakáscélra és rezsire fordított aránya a városban
Várható élettartam A város lakóinak születéskor várható élettartama
Internet sebesség A városban mért szélessávú internet átlagos letöltési sebesség
Szabadidős és kulturális helyszínek A városban található szabadidős és kulturális helyszínek száma osztva a lakossággal
Környezet Levegő minősége Az átlagos PM2,5-részecske koncentráció a városban
Kibocsátási intenzitás A város CO2-kibocsátásának összege osztva a GDP-vel
A természeti katasztrófák A városban 2000 óta bekövetkezett természeti katasztrófák száma
Hőmérséklet anomáliák A város átlagos éves hőmérsékleti anomáliája, a napi maximum hőmérséklet és a hosszú távú átlag különbségeként számítva
Csapadék anomáliák A város átlagos éves csapadékmennyiségének anomáliája, a teljes havi csapadékmennyiség és a hosszú távú átlag különbségeként
Kormányzás Intézmények A város országa intézményi környezetének és jogállamiságának összesített pontszáma
Politikai stabilitás A politikai instabilitás és az erőszak valószínűségének összesített pontszáma a város országában
Üzleti környezet Összesített pontszám arról mennyire egyszerű vállalkozni és milyen mértékben ellenőrzik a korrupciót a város országában
Polgári szabadságjogok A város országában élő lakosok politikai jogainak és polgári jogainak összesített pontszáma

Forrás: Oxford Economics

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

John Thune, az amerikai szenátus republikánus többségi vezetője szombaton lépéseket tett a kriptovaluták átfogó szövetségi szabályozását megteremtő Clarity Act elfogadásának előmozdítására: szombat hajnalban kezdeményezte, hogy a szenátus az augusztusi nyári szünet után, szeptember közepén tartson kulcsfontosságú eljárási szavazást a Clarity Actről, megnyitva ezzel az utat a törvényjavaslat plenáris eljárása előtt. A törvényjavaslat megszavazása Donald Trump és a kriptoipar egyik legnagyobb washingtoni győzelmét jelentené.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×