Hiába a háborúk, a klímaváltozás és más fenyegetések, a fejlett államokban az emberek nagy eséllyel 70 évnél is tovább élnek – derül ki a London Business School oktatója, Andrew Scott új munkájából, amely a hangzatos A hosszú életkor imperativusz címet kapta.
A szerző szerint világátlagban a nők 76, a férfiak 71 évig élnek, aminek oka a fiatalkori halálozások visszaesése. Az 1840-es évek brit adatai szerint a fiatal férfiak 35 százaléka halt meg 20 éves kora előtt és 77 százalékuk nem érte meg a 70-et. Most 0,7 százalék, tehát ötvenszer kevesebb fiú hal meg 20 éves kora előtt, és több mint háromszor annyian élik meg a 70. születésnapjukat.
Jó, de mihez kezdjünk azzal, hogy tovább élünk?
Andrew Scott szerint újra kell gondolni az előrehaladott korhoz való hozzáállást társadalmi, de egyéni szinten is. Az imperativusz, azaz kötelező az, hogy ne aggassák rá a sokadik X-et taposókra az „öreg”, „nem produktív” és „beteg” címkéket.
Ehhez azonban tudni kell, hogyan öregszünk majd. A szerző négy forgatókönyvet kínál: az első a Gulliver utazásaiból ismert, halhatatlan, de öregedő Struldbrugok világa, a következő Oscar Wilde fiatalosan élő, de hirtelen öregen meghaló Dorian Gray szcenáriója. És létezik még a mesehős, örök gyerek Pán Péter, vagy a Marvel-univerzumból ismert és hihetetlen regenerációra képes szuperhős, a Rozsomák forgatókönyve.
Scott szerint az első, a folyamatos, de lassú öregedés lehetőségét figyelembe véve kell lépéseket tenni az öregkori betegségek megelőzésére és nem kezelésére. Itt azonban felmerülnek a jövedelemkülönbségekből adódó korlátok, figyelmeztet.
Az Egyesült Államokban – egy gazdag országhoz képest – alacsony a várható élettartam (nőknél 82, férfiaknál 76 év), aminek oka a masszív vagyoni olló. A leggazdagabb egy százalék férfi tagjai 15, a nők 10 évvel élnek tovább, mint a legszegényebb egy százalék.
Ha azonban eljutunk oda, hogy a legtöbb ember minimum 90 évig fog élni, újra kell gondolni, hogyan lehet finanszírozni az egyén életét.
A 25 év tanulás, 35 év munka, 35 év nyugdíj képlet anyagilag fenntarthatatlan az egyénnek és a társadalomnak is, miközben céltalan öregkort generál a lakosság nagy részének – írta a könyvről az FT. Amire a népszerűtlen válasz az, amit a tavalyi franciaországi tüntetések során a fiatalok is dühösen fogadtak: ki kell tolni a nyugdíjkorhatárt; ezt hajtogatta Emmanuel Macron elnök.
Scott szerint még ez sem elég. Nem lineárisan kell nézni a kérdést. Életünk során többször vissza kell térnünk az iskolapadba, karriert kell váltani, szünetet kell tartani. Ehhez újra kell gondolni az oktatás, a munka, a nyugdíjak és a jóléti állam világát.
„Nem lesz értelme a kötelező nyugdíjkorhatároknak, és igen, meg kell emelni a nyugdíjjárulékokat; így lesz fenntartható és elviselhető a hosszabb élet” – érvel a szerző.
