Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Amszterdam, 2024. május 11.A Gázai övezet elleni izraeli hadműveletek miatt tiltakozó tüntetők palesztin zászlókat lengetnek az amszterdami Dam téren 2024. május 11-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei 2023. október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben. A palesztin egészségügyi minisztérium szerint az izraeli katonai műveletek eddig több mint 34 ezer palesztin életét követelték.
Nyitókép: MTI/EPA-ANP/Michel Van Bergen

Egyre több nagy nyugati egyetemen van Gáza-tábor, a Harvardon viszont felszedték a sátrakat a tüntetők

Világszerte folytatódtak az Izrael gázai offenzívája elleni diákmegmozdulások. Míg a Harvard Egyetem vezetői tárgyalásokat kezdeményeztek a tüntetőkkel, addig Londonban tiltakozók foglalták el az egyik közgazdasági egyetemet. Az Amszterdami Egyetemet két napra bezárták az intézményben okozott komoly károk miatt.

A múlt heti összecsapások után Amszterdamban ismét rohamrendőröket kellett bevetni az egyetemi campust megbénító palesztinpárti tábor felszámolására. A tüntetők és a rendőrök egy hét alatt háromszor csaptak össze. Hétfőn az egyetemi személyzet is a tüntetők oldalára állt, akik azt követelik, hogy az intézmény szakítson meg minden kapcsolatot Izraellel.

Az egyetemi vezetés tájékoztatása szerint az eddig „békés tüntetéshez kívülről érkezett, maszkos emberek csatlakoztak, akik blokkolták a bejáratokat, a vészkijáratokat és komoly kárt okoztak az épületben, valamint a könyvtárban is”. Az Amszterdami Egyetem feljelentést tett a rendőrségen, majd a vezetők közölték, hogy kedden és szerdán szünetel az oktatás.

Közben Londonban Gáza-párti tiltakozók szállták meg a patinás közgazdasági egyetemet, az LSE-t. A brit főváros központjában található épületet palesztin zászlókat lengető, keffije kendőket viselő és politikai követeléseket tartalmazó transzparenseket tartó tüntetők lepték el. Az LSE-nek van saját „Palesztina Diákszövetsége” is, melynek képviselője azt mondta:

azért akadályozzák az egyetem működését, hogy eleget tegyenek a háború lezárását és a fosszilis üzemanyag-cégekbe való befektetések kivonását célzó követeléseiknek.

Ahogy más egyetemeken, a Londonban tiltakozók is saját intézményüket teszik meg felelősnek. „Nem vagyunk hajlandók olyan egyetemre járni, amely közvetlenül bűnrészes a bolygó pusztításában és a palesztinok halálában” – magyarázta Ethan Chua diákképviselő a BBC-nek.

A brit felsőoktatási intézményekben a hazai diákoknak évi 4,4 millió forint a tandíj, amit vagy hitelekből, vagy a család pénzéből finanszíroznak, a külföldi diákok ennek akár a többszörösét is fizethetik, így drága dolognak számít a bojkott.

Az aktivizmus melegágyának tartott, szintén londoni Keleti és Afrikai Tanulmányok Egyetemén (SOAS) a katonai cégekbe való befektetések és az izraeli Haifai Egyetemmel való kapcsolatok leállítását követelik.

A Birminghami Egyetem vezetése viszont jogi eljárással fenyegette meg a Gáza-párti tábort, amennyiben nem viszik el sátraikat,

azt követően, hogy Rishi Sunak brit miniszterelnök határozottabb fellépést és az antiszemita incidensek megfékezését követelte egyetemi vezetőktől egy múlt heti találkozón.

A Birminghami Egyetem „magánlaksértéssel” vádolta meg a diákokat. Oxfordban ugyanakkor a hallgatók szerint a tüntetők által „felszabadított zónának” nevezett területen hat férfi letépte a transzparenseiket, terroristának nevezte és megfenyegette őket. A kezüket vörösre festő diáktüntetők egyik radikális megfogalmazása szerint „bojkottálni kell az izraeli népirtást, apartheidet és megszállást”.

Mindeközben a tengerentúlon, a Harvard Egyetemen a tüntetők felszedték sátraikat, miután az egyetemi vezetés beleegyezett, hogy tárgyal velük az intézmény 50 milliárd dolláros vagyonkezelési, azaz befektetési politikájáról.

(A nyitóképen: a Gázai övezet elleni izraeli hadműveletek miatt tiltakozó tüntetők palesztin zászlókat lengetnek az amszterdami Dam téren 2024. május 11-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×