eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Woman’s hands holding passports & boarding passes of her family while waiting at the check-in counter in the airport.
Nyitókép: Images By Tang Ming Tung/Getty Images

Útlevélgyűjtésbe kezdtek az amerikai milliomosok – meg is van az okuk rá

A pénzes amerikai családok egyre gyakrabban folyamodnak második állampolgárságért vagy állandó lakhatási engedélyért külföldön. Az igazán tehetősek valóságos „útlevél-portfóliókat” gyűjtenek – egy ügyvédi iroda szerint minderre a potenciális kockázatok késztetik őket. De melyek ezek?

Lassan úgy néz ki, hogy a gazdagabb amerikaiak kezdik beérni Jason Bourne-t, az emlékezetzavarral küzdő fiktív szuperügynököt. Az ötrészes hollywoodi sikerszéria első filmjének emlékezetes jelenete, hogy Bourne felfedezi svájci bankszéfjét – amelyben öt különböző országnak az ő fényképével ellátott útlevelét találja (némi „költőpénz” mellett).

A Henley & Partners nagy vagyonnal rendelkező ügyfelekre szakosodott ügyvédi iroda szerint a gazdagabb amerikaiak is útlevélgyűjtésbe kezdtek és szabályos „portfóliókat” építenek fel, második, harmadik, sőt, akár negyedik országok állampolgárságából. Mindezt – az ügyvédek szerint – arra az készülve teszik, ha „el kell menekülniük hazájukból”. A Henley & Partners szerint

az amerikaiak immár minden más ország polgárait megelőzik a begyűjtött további állampolgárságok vagy külföldi állandó lakhelyek számában.

„Az Egyesült Államok még mindig egy nagyszerű ország, de ha gazdag vagyok, szeretném levédeni magamat bizonytalansággal szemben. A befektetéseik miatt a tehetős magánszemélyek nagyon is tisztában vannak a diverzifikáció fontosságával. Nincs értelme egyetlen állampolgársággal vagy egyetlen tartós lakhellyel rendelkeznem, amikor lehetőségem van arra, hogy ténylegesen diverzifikáljam az életemnek ezt az oldalát is” – magyarázta Dominic Volek, a Henley & Partners magánügyfelekért felelős csoportvezetője a CNBC-nek.

Híres amerikai kettős állampolgárok

A második állampolgárságra a közelmúltban olyan nagy nevek szolgáltattak példát, mint a milliárdos technológiai befektető Peter Thiel, aki új-zélandi, vagy Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója, aki ciprusi útlevélért folyamodott.

Természetesen az amerikai gazdagok nem csomagolnak és menekülnek tömegesen, és nem adják fel az amerikai állampolgárságukat – írja a CNBC. Viszonylag kevés amerikai mond le minden évben állampolgárságáról, hogy új hazába költözzön (főként a kedvezőbb adózás miatt). Mindez azért is van így, mert az állampolgárságról való lemondáshoz feltételének számító úgynevezett „kilépési adó” miatt az ultragazdagok kivételével

a legtöbb ember számára csillagászati annak a költsége, hogy lemondjon amerikai állampolgárságáról, és egy másikat vegyen fel.

Ehelyett sok tehetős amerikai keres többszöri belépésre jogosító vízumot vagy második útlevelet (olyan országokban, amelyek engedélyezik a kettős állampolgárságot).

Melyek a legnépszerűbb második útlevelek?

A Henley szerint az amerikaiak körében a második útlevelek közül a legnépszerűbbek a portugál, görög, máltai és olasz dokumentumok. Portugália Aranyvízum-programja különösen népszerű, mivel egy 500 ezer eurós befektetésért cserébe lehetővé teszi a letelepedést, az állampolgárság megszerzését és a vízummentes utazást Európában.

Málta 300 ezer eurós ingatlanbefektetős „arany útlevele” is nagyon népszerűvé vált az amerikaiak körében. „A máltai állampolgársággal európai állampolgárrá válsz, teljes letelepedési joggal egész Európában – mondta Volek. – Tehát élhetsz Németországban, a gyerekeid mehetnek Franciaországba tanulni, és jogod van egész Európában élni, dolgozni és tanulni”.

A konkrét okok, amiért nem elég az amerikai útlevél

Az amerikai útlevél-portfóliók, vagyis a „lakóhely-diverzifikáció” térhódításának három fő oka van. A további útlevél megkönnyíti az utazást azoknak az amerikaiaknak, akik a világ olyan részeire merészkednek, amelyek kevésbé barátságosak az Egyesült Államokkal szemben.

„Az amerikai, brit és izraeli állampolgárok számára, akik hirtelen elbizonytalanodtak abban, hogy külföldön szívesen látják-e őket, a további útlevelek nagyon fontos rugalmasságot biztosítanak” – olvasható a Henley jelentésében. A növekvő globális instabilitás mellett egy másik ország állampolgárságának megléte – különösen egy semlegesebbnek vagy politikailag jóindulatúnak tekintett ország állampolgársága – most értékes biztosíték vagy alternatíva.

Egy másik ok az üzleti utak. Számos országban biztonságosabb és kevésbé feltűnő lehet egy nem amerikai útlevéllel. Az amerikai üzleti vezetők „ellenséges magatartás, túszejtés vagy véletlenszerű terrorizmus célpontjai lehetnek az összeomlott államok vagy a magas kockázatú országok káoszában, ahová üzleti célból kell utazniuk” – áll a jelentésben.

Az ügyvédi iroda anyaga szerint az emiatt második-harmadik útlevélre pályázó amerikaiak között megtalálhatók a globális ügyfelekkel találkozó fedezetialap-menedzserek vagy a telephelyeiket látogató bányavállalatok vezetői.

Az extra útlevél emellett segítheti a határokon átnyúló pénzügyi átutalásokat vagy az új országon belüli üzleteket is.

Végül pedig egyes tehetős amerikaiak egyszerűen csak egy további tartózkodási helyet szeretnének arra az esetre, ha nyugdíjba mennének vagy küldenék őket, hogy közelebb legyenek külföldön élő családjukhoz, vagy – az új „távmunkakorszakban” – életmódbeli okokból. Megint mások számára az amerikai politika a mozgatórugó.

Rekordszámú milliomos vált hazát

„Mindannyian bizonytalan időket élünk, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte” – mondta Volek. „Ki tudja, mi fog történni legközelebb. Nem csak egy B-, hanem egy C- és egy D-tervvel is rendelkeznünk kell” – fejtegette.

A CNBC azt is megjegyezte, hogy a 2023-2024-es adatok várhatóan azt mutatják majd, hogy globális szinten a milliomosok külföldre vándorlása meghaladja a pandémia előtti szintet és csúcsot ér el. Ez azért van így, mivel a háborúk, a vagyonra vonatkozó kormányzati szigorítások és a politikai bizonytalanság miatt több vagyonos lakos költözik más országokba.

A Henley olyan becsléseket említi, amelyek szerint

idén 128 ezer milliomos költözik új országba,

ami a 2023-as 120 000-hez is növekedés, de a 2013-as 51 000-hez képest már drámai ugrás.

Miközben az amerikai gazdagok gyűjtik a külföldi útleveleket, a máshonnan elvándorló milliomosok első számú célpontja épp az Egyesült Államok. 2023-ban 2200 volt „a milliomosok nettó migrációja”, 2024-ben pedig 3500 milliomos beáramlása várható az ügyvédi iroda szerint.

És hogy honnan vándorol el a legnagyobb számú milliomos? Kínából, ahonnan tavaly 13 500 milliomos távozott. A motivációjuk – a gazdag ügyfelekkel rendelkező ügyvédi iroda szerint – az, hogy „az Egyesült Államok egyedülálló vagyonteremtési lehetőségekkel rendelkezik a világon”.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×