Infostart.hu
eur:
397.31
usd:
342.64
bux:
101306.73
2025. július 29. kedd Flóra, Márta
Ukrán férfi szentképeket és kegytárgyakat ment ki a megsemmisült helyi ortodox templom romjai közül egy orosz rakétatámadás után a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen fekvő Komisuvahában 2023. április 16-án, az ortodox húsvét napján.
Nyitókép: MTI/AP/Katerina Klocsko

Az idei lesz az ukránok első „nyugati” karácsonya

Az ukránok arra készülnek, hogy az idén először a nyugati és nem az ortodox naptár szerint ünneplik meg a karácsonyt. Az orosz invázió előtt az ország – az oroszokhoz, szerbekhez, bolgárokhoz és más ortodox keresztényekhez hasonlóan – január 7-én tartotta a karácsonyt. A háború és az orosz egyházzal való szakítás nyomán azonban immár náluk is december 24-re esik a Szenteste.

Az „orosz karácsonnyal” való szakítást nem csak a politikusok találták ki, de az országnak a Moszkvai Patriarchátus alól kiszakadt, immár nemzeti egyháza is támogatta. A 2022. februári invázió után sok ukrán immár elutasítja az orosz nyelvet, kultúrát és bármely más történelmi köteléket a nagy szomszéddal.

Ennek nyomán fordulnak el a hagyományos Juliánus-naptártól és igazították a nyugati egyházi naptárhoz a karácsonyt.

„Bármi, aminek köze volt Oroszországhoz, bármi, amit Oroszország ugyanúgy csinál, mint mi, az undort vált ki az emberekből”

– idézte a Reuters Mihajlo Omelian ortodox papot.

Sőt, olyanok is vannak, akik szerint a korábbi közös dolgokat is rájuk erőltették.

„Kiderült, hogy az ukránok december 25-én ünnepelték a karácsonyt, akárcsak a többi európai” – mondta a hírügynökségnek Tetjána, akit hívőként írtak le és aki most először a nyugati naptár szerint ünnepel.

Hozzá kell szokni

„Kicsit szokatlan lesz, de ez így helyes” – tette hozzá.

December 25. lesz karácsony napja a frontkatonák számára is. „Ahogy volt, mielőtt ránk kényszerítették január 7-ét” – mondta egy Bohdanként bemutatkozó katona.

Az egyik frontvonal-beli templomban a 95. Ejtőernyős Dandár Mikolai nevű tábori lelkésze azt mondta, arra számít, hogy a katonák lelkesebbek lesznek az ünnepen.

„De úgy tartjuk, hogy az ellenség istentelen és ezért ez csak egy másik háborús nap lesz”

– mondta.

Zsoltárok és népi bábszínház

Karácsony idején az ukránok különböző – koljadka nevű – hagyományos zsoltárokat énekelnek, amelyek előadásmódja esetenként hasonlít a betlehemezésre.

Némelyik a kereszténység 988-ban történt felvétele előtti időkre nyúlik vissza a korábbi, aratás utáni téli ünnepek témái köszönnek vissza belőlük.

Sok koljadka a házigazda köszöntésével kezdődik – „Jó estét, kedves házigazda” vagy „kedves gazdasszony” -, majd a házaspár kemény munkájának dicséretével folytatódik, amit az asztalon lévő bőséges kenyér és egyéb ételek testesítenek meg. Az ünnepi dalok általában azzal zárulnak, hogy sok boldog évet kívánnak a családnak.

Egyes énekek különleges társadalmi helyzetekre vannak szabva. Vannak például a család nőtlen tagjainak - fiúknak és lányoknak - szóló énekek, amelyek azt kívánják, hogy találjanak társat és alapítsanak nagy, virágzó családot: „Legyen annyi gyermeketek, ahány csillag van az égen”.

Más énekek az özvegyeknek vagy árváknak adnak bátorítást és támogatást – írja a Conversation című tudományos portál.

A kereszténység előtti koljadkákat a Jézus születését taglaló énekek mellett adják elő, miközben a születésről szóló történetet ukrán képvilág szövi át. Például a szentek nevének ukrán változatát használják és a kis Jézus születése története is a vidék ukrán életet tükrözi.

Az ukrán karácsonyi ünneplés egy másik fontos része a Vertep, ami Jézus születésének bibliai történetén alapuló jelmezes előadás. A Vertepet jellemzően gyerekek és felnőttek adják elő valakinek a házában, vagy a szabadban, hogy több nézőt gyűjtsenek össze.

A Vertep során számos evangéliumi történet elhangzik, de van egy ellentmondásos eleme, „a Zsidó” szerepeltetése. A hagyományban egy olyan szót használtak, ami manapság már sértő. Diana Klocsko kulturális szakértő szerint sok más, manapság már nem politkorrekt kifejezés is elhangzott ezekben a XVI-XVII-XVIII. századokban meghonosodott előadásokban.

Így, a lengyeleket „ljah”-nak, az oroszokat „muszkának”, a litvánokat „litvinnek” nevezték és feltűnik a szereplők között „a Cigány” is. Ekkor még a nemzet, mint politikai fogalom nem létezett, miközben az ukrán folklór nagy részében jelen voltak a más népek képviselői, akiket általában valamilyen konkrét tulajdonsággal is felruháztak - mondta Klocsko.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Apokaliptikus erdőtüzek pusztítanak Délkelet-Európában

Apokaliptikus erdőtüzek pusztítanak Délkelet-Európában

Tűz pusztít Törökországban, Görögországban, Albániában és Koszovóban is. A hőség, a szárazság és az erős szél több száz tűzoltót állít próba elé. A katasztrófa legsúlyosabb gócpontja jelenleg Törökország negyedik legnagyobb városánál, Bursánál található.

Balogh László: Budapesten az átlaglakás nemrég még luxusnak számított

Az albérletpiacon kisebb ütemben nőnek az árak, mint az eladó ingatlanoknál, de a felsőoktatási tanulmányaikat kezdők helyzete így sem könnyű –fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Balogh László. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője beszélt az Otthon Start program ingatlanpiaci hatásairól és arról is, hogy Magyarországon európai viszonylatban kiemelkedően nőttek az ingatlanárak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.29. kedd, 18:00
Ferencz Orsolya
űrkutatásért felelős miniszteri biztos
Megjelent a nyugdíjas élelmiszer-utalványról szóló rendelet

Megjelent a nyugdíjas élelmiszer-utalványról szóló rendelet

Hivatalossá vált: a kormány a Magyar Közlöny 88. számában kihirdette a 226/2025. (VII. 28.) Korm. rendeletet, amely részletesen szabályozza a nyugdíjszerű ellátásban részesülők számára juttatandó 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalvány rendszerét. A jogszabály gyakorlatilag megerősíti a korábban ismertetett terveket, ugyanakkor részletes technikai szabályokat is tartalmaz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×