eur:
413.92
usd:
396.41
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
Ukrán férfi szentképeket és kegytárgyakat ment ki a megsemmisült helyi ortodox templom romjai közül egy orosz rakétatámadás után a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen fekvő Komisuvahában 2023. április 16-án, az ortodox húsvét napján.
Nyitókép: MTI/AP/Katerina Klocsko

Az idei lesz az ukránok első „nyugati” karácsonya

Az ukránok arra készülnek, hogy az idén először a nyugati és nem az ortodox naptár szerint ünneplik meg a karácsonyt. Az orosz invázió előtt az ország – az oroszokhoz, szerbekhez, bolgárokhoz és más ortodox keresztényekhez hasonlóan – január 7-én tartotta a karácsonyt. A háború és az orosz egyházzal való szakítás nyomán azonban immár náluk is december 24-re esik a Szenteste.

Az „orosz karácsonnyal” való szakítást nem csak a politikusok találták ki, de az országnak a Moszkvai Patriarchátus alól kiszakadt, immár nemzeti egyháza is támogatta. A 2022. februári invázió után sok ukrán immár elutasítja az orosz nyelvet, kultúrát és bármely más történelmi köteléket a nagy szomszéddal.

Ennek nyomán fordulnak el a hagyományos Juliánus-naptártól és igazították a nyugati egyházi naptárhoz a karácsonyt.

„Bármi, aminek köze volt Oroszországhoz, bármi, amit Oroszország ugyanúgy csinál, mint mi, az undort vált ki az emberekből”

– idézte a Reuters Mihajlo Omelian ortodox papot.

Sőt, olyanok is vannak, akik szerint a korábbi közös dolgokat is rájuk erőltették.

„Kiderült, hogy az ukránok december 25-én ünnepelték a karácsonyt, akárcsak a többi európai” – mondta a hírügynökségnek Tetjána, akit hívőként írtak le és aki most először a nyugati naptár szerint ünnepel.

Hozzá kell szokni

„Kicsit szokatlan lesz, de ez így helyes” – tette hozzá.

December 25. lesz karácsony napja a frontkatonák számára is. „Ahogy volt, mielőtt ránk kényszerítették január 7-ét” – mondta egy Bohdanként bemutatkozó katona.

Az egyik frontvonal-beli templomban a 95. Ejtőernyős Dandár Mikolai nevű tábori lelkésze azt mondta, arra számít, hogy a katonák lelkesebbek lesznek az ünnepen.

„De úgy tartjuk, hogy az ellenség istentelen és ezért ez csak egy másik háborús nap lesz”

– mondta.

Zsoltárok és népi bábszínház

Karácsony idején az ukránok különböző – koljadka nevű – hagyományos zsoltárokat énekelnek, amelyek előadásmódja esetenként hasonlít a betlehemezésre.

Némelyik a kereszténység 988-ban történt felvétele előtti időkre nyúlik vissza a korábbi, aratás utáni téli ünnepek témái köszönnek vissza belőlük.

Sok koljadka a házigazda köszöntésével kezdődik – „Jó estét, kedves házigazda” vagy „kedves gazdasszony” -, majd a házaspár kemény munkájának dicséretével folytatódik, amit az asztalon lévő bőséges kenyér és egyéb ételek testesítenek meg. Az ünnepi dalok általában azzal zárulnak, hogy sok boldog évet kívánnak a családnak.

Egyes énekek különleges társadalmi helyzetekre vannak szabva. Vannak például a család nőtlen tagjainak - fiúknak és lányoknak - szóló énekek, amelyek azt kívánják, hogy találjanak társat és alapítsanak nagy, virágzó családot: „Legyen annyi gyermeketek, ahány csillag van az égen”.

Más énekek az özvegyeknek vagy árváknak adnak bátorítást és támogatást – írja a Conversation című tudományos portál.

A kereszténység előtti koljadkákat a Jézus születését taglaló énekek mellett adják elő, miközben a születésről szóló történetet ukrán képvilág szövi át. Például a szentek nevének ukrán változatát használják és a kis Jézus születése története is a vidék ukrán életet tükrözi.

Az ukrán karácsonyi ünneplés egy másik fontos része a Vertep, ami Jézus születésének bibliai történetén alapuló jelmezes előadás. A Vertepet jellemzően gyerekek és felnőttek adják elő valakinek a házában, vagy a szabadban, hogy több nézőt gyűjtsenek össze.

A Vertep során számos evangéliumi történet elhangzik, de van egy ellentmondásos eleme, „a Zsidó” szerepeltetése. A hagyományban egy olyan szót használtak, ami manapság már sértő. Diana Klocsko kulturális szakértő szerint sok más, manapság már nem politkorrekt kifejezés is elhangzott ezekben a XVI-XVII-XVIII. századokban meghonosodott előadásokban.

Így, a lengyeleket „ljah”-nak, az oroszokat „muszkának”, a litvánokat „litvinnek” nevezték és feltűnik a szereplők között „a Cigány” is. Ekkor még a nemzet, mint politikai fogalom nem létezett, miközben az ukrán folklór nagy részében jelen voltak a más népek képviselői, akiket általában valamilyen konkrét tulajdonsággal is felruháztak - mondta Klocsko.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×