eur:
411.21
usd:
392.66
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
SDEROT, ISRAEL - OCTOBER 16: Israel continues to deploy soldiers, tanks and armored vehicles near the Gaza border in Sderot, Israel on October 16, 2023. (Photo by Saeed Qaq/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: Saeed Qaq/Anadolu via Getty Images

Arabok az izraeli hadsereg soraiban és a Hamász beduin áldozatai

A gázai háború kapcsán Izrael és a palesztinok harcát gyakran zsidó–arab ellentéteként állítják be. Ugyanakkor arabok és más kisebbségek is csatlakoztak már az elmúlt években is az izraeli hadsereghez.

Miközben az arab és a muszlim világban szinte egyöntetű a gázai palesztinok támogatása és az izraelieket megszálló és népírtó gyarmatosítóknak tartják, keveset hallani arról, hogy arabok is harcolnak az izraeli hadsereg soraiban.

Az izraeli 12-es csatorna tévéadó meginterjúvolta az izraeli védelmi erők (IDF) soraiban az október 7. óta a Hamász-támadókkal szembeszálló beduin katonákat, aki elmondták, hogyan védték az egyik helyi rendőrkapitányságot és hogyan segítették a rave-partiról és a kibucokból a bázisukra bemenekülő fiatalokat és családokat.

Viszont a telephely egy részére betörtek a Hamász-harcosok is, és az egyik katona ezért kénytelen volt légicsapást kérni a bázis sportcsarnokára.

Az IDF soraiban szolgáló beduinok egyike az önkéntesként bevonult Fadel Faour, aki most a frontvonalon találta magát.

Arab? Akkor miért szolgál a zsidó állam hadseregében?

Erre a legutóbbi libanoni háborút említette, amelyben a Hezbollah rakétái názáreti arab falvakra is hullottak.

„Együtt élünk, fontos megvédenünk az ország határait és feladatomnak érzem, hogy vállaljam a szolgálatot mindenki, zsidók és arabok védelmére” – idézte szavait a Telegraph című brit lap.

A Hamász október 7-i vérengzésében legkevesebb 17 izraeli beduin lakost is megöltek.

Az arab törzs tagjai északon is, de leginkább a déli Negev-sivatag falvaiban és Rahat városban élnek. Az áldozatok mellett több beduin vesztette el megélhetését, miután a támadó feldúlták a terület zsidó farmjait.

Abd Alrahman Atef Ziadna beduin lakost a gázai határhoz közeli tengerparton érte a végzet. A Hamász terroristái sátrában ölték meg a 26 éves férfit, négy családtagja pedig eltűnt.

A Hamász rakétatámadásainak beduin áldozatai is voltak. Egy izraeli-beduin közös jótékonysági szervezet társalapítója pedig azt állította, hogy a hamászosok hidegvérrel megöltek egy hidzsábot viselő, arabul beszélő beduin anyát.

Az izraeliek körében közben népszerűvé vált egy videó, amelyen egy Asraf nevű helyi beduin parancsnoknak (aki cikkünk első videójában is látható) mondanak köszönetet, amiért szembeszállt a támadókkal.

Hogy "kerültek" Izraelbe a beduinok?

A beduinok – akik muszlim arabok – és korábban a mai Szaúd-Arábia és a Sínai-félsziget között vándorolva pásztorkodtak, már Izrael állam létrehozása előtt segítették a zsidó telepeseket, például őrző-védőkként.

Az 1950-es években kaptak állampolgárságot, településeket építhettek Izrael déli részén és sokan szolgálnak sivatagi felderítőként az izraeli hadseregben. 1993-ban még emlékművet is állítottak az Izraelért elesett 154 beduin katona emlékére.

A zsidókkal szemben a beduinok számára nem kötelező a katonai szolgálat, de sokan lépnek be a hadseregbe – általában katonai múlttal rendelkező családokból. 2021-ben például 600 beduin önkéntes csatlakozott. 2020-ban nevezték ki Izrael első beduin származású nagykövetét és a beduinok már létrehoztak egy technológiai vállalkozást is.

Van, aki árulónak tartja, szerinte viszont jobban megbecsülik

Nem minden olyan rózsaszín, ahogy tűnik: a korábban említett beduin-izraeli katona, Fadel elmondta, hogy családja és barátai egy része árulónak nevezte. Mostanra viszont a falujából hét másik beduin is beállt az izraeli hadseregbe.

A fiatalember azt mondja, hogy bár neki nem kötelező egyenruhában utaznia, azt büszkén viseli, mivel megbecsülést vívott ki vele az izraeli társadalomban. „Először nehéz volt, de világos volt számomra, hogy miért csinálom.” Azt is hozzátette, hogy a hadseregben zsidókkal, keresztényekkel és drúzokkal barátkozott össze.

Az izraeli arabokkal szemben a keresztényeket, cserkeszeket és drúzokat kötelezően besorozzák. A Telegraph becslése szerint 1500 beduin szolgál a hadseregben, ami a teljes állomány töredéke. Faurt az is motiválta, hogy a hadsereg segít neki a leszerelés utáni karrierépítésben, megkönnyíti a hozzájutást a jogosítványhoz és ingyenes egyetemi kurzusokon vehet részt.

„Bárcsak az egész izraeli társadalom látná!”

Ő határozottan nem ama arab fiatalok egyike, akikre Izraelben tunyaként tekintenek (a statisztika szerint a 18-24 éves korosztály körében az izraeli arab fiatalok közel egyharmada inaktív, nem tanul és nem dolgozik. A beduinok egynegyede nem fejezi be a középiskolát).

Faur parancsnoka egy észak-izraeli beduin, Ahmet Hozsirat őrnagy, aki már kilenc éve szolgál az izraeli hadseregben.

„Közös a célunk, megvédeni a terrortól az országot. A paracsnokunk zsidó, a helyettese beduin, az irodai dolgozók zsidók, vannak keresztény, drúz, cserkesz katonáim, én muszlim vagyok. Bárcsak látná az izraeli társadalom, hogyan dolgozunk együtt”

– mondta.

Közben az arab katonákat oktató fiatal izraeli zsidók arról beszélnek, hogy sok mindent tanulnak a bevonulóktól.

„Az elején azt hittem, hogy áthidalhatatlan lesz a kulturális szakadék, de az szétfoszlottak az előítéleteim. Nagyszerű emberekkel találkoztam. A legtöbb izraeli nem keveredik ezzel a lakossággal és hatalmas a különbség aközött, hogy mit gondolnak az emberek és hogy mi történik. Olyan emberek állnak szemben, akik nem értik egymást” – mondta Lia Kohen, aki angolt, hébert és információs technológiát tanít.

Egy másik oktató, a 20 éves Inbar Kafka elmondta, hogy

„állandóan új dolgokat tudunk meg egymásról. Kölcsönösen ki vagyunk téve egymás kultúrájának, hagyományainak, ünnepeinek, ceremóniáinak... olyan, mint egy inkubátor. Kár, hogy olyan érzés, hogy el van zárva az ország többi részétől, de itt nem számít, kinek mi a vallása, honnan jött, mi a múltja”

– mondta.

Mindeközben: a „tisztogató” telepesek a beduinokat sem kímélik

Arra, hogy mennyire törékeny lehet ez az egymásra találás, jó példa, ami október 12-én, Ciszjordániában történt: zsidó telepesek jelentek meg egy beduin faluban és egy órát adtak a lakosoknak a távozásra. Az izraeli hadsereg pedig nem sietett a válasszal. Híradások szerint az utóbbi hetekben, Ciszjordániában körülbelül 500 beduin lakost üldöztek el.

Az egyik lakos szerint izraeli katonák és rendőrök is részt vettek az attakban, amelynek során megvertek és megbilincseltek lakosokat és elvették a telefonjukat. Az esetről tudósító AFP nem kapott választ az izraeli hadseregtől.

Izraeli jogvédők szerint a telepesek a saját médiájukban „ünneplik, amikor el tudnak üldözni” arabokat és „zsidóvá tenni Ciszjordánia egy újabb részét”.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×