Magyarországon az őshonos nemzetiségek széles körű egyéni és kollektív jogokkal rendelkeznek; az őshonos közösségek, nemzetiségek közé tartozik az ukrán is.

Grexa Liliána parlamenti ukrán nemzetiségi szószóló az InfoRádióban elmondta: az elmúlt három évben sok előrelépés történt intézményeik kapcsán, nagyon bízik is benne, hogy marad az irány, hogy a kormányzat támogatólag áll a kezdeményezéseikhez, például:

• idén szeptemberben újabb két telephellyel bővül a Leszja Ukrajinka ukrán nemzetiségi nyelvoktató iskola
• az ötnapos Tarasz Sevcsenko Általános Iskola felső tagozata is elindul az alsó tagozat 2025-ös indulása után, 2027-ben pedig jöhet a gimnázium
• a csepeli ukrán-magyar kéttannyelvű iskolából ukrán nemzetiségi iskola lett az Országos Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat fenntartásában.

„Gyermekeink oktatása folyamatos és egyre fejlődő, nagyon hálás vagyok ezért a kormányzatnak, hogy eddig is támogatták ezt, bízom benne, hogy a Tisza-kormány is ugyanígy fogja. Azt gondolom, hogy minden lehetőségünk megvan arra, hogy az anyanyelvünket ápoljuk, a templomban ukránul imádkozzunk, nemzeti szimbólumainkat használjuk. Ez tényleg nagy szabadságot ad arra, hogy a nemzetiségünk erősödjön és továbbfejlődjön” – nyomatékosította.

A munkáját szószólóként körülbelül 4 éve végző Grexa Liliána nagyon örül annak is, ha a kárpátaljai magyarság is úgy fogja érezni mostantól, hogy ezek a jogok mind nekik is a rendelkezésükre állnak,

szimbolikus jelentőségűnek tartja, hogy Ukrajna és Magyarország között épp a nemzeti összetartozás napja előestéjén tudták bejelenteni a megállapodást,

a részletekről nyilván a két ország csúcsvezetése fog majd kommunikálni; ismert, Magyar Péter miniszterelnök már üzent, Kárpátalján is szívesen találkozna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, egy külügyminiszteri egyeztetést követően.

Emlékeztetett: 2017 óta jelentősen csorbultak már a kárpátaljai magyarok jogai, erre válaszul még az Orbán-kormány benyújtott egy 11 pontos csomag Ukrajnának, ez ért révbe most, a kormányváltás után.

Hozzátette még: az utóbbi három évben már igyekeztek az ukrán parlamenti képviselők is visszafordítani a 2017-es javaslat negatív következményeit.

Magyarország és Ukrajna viszonya szerinte pozitív irányba mozdulnak.