Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtóértekezletet tart az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek második napi tanácskozása után Brüsszelben 2023. június 30-án. Az uniós tagállami vezetők a migrációs és menekültügyi reformról tanácskoztak.
Nyitókép: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Indul az EU-csúcs

"A tagállami vezetőknek foglalkozniuk kell az izraeli-palesztin konfliktusnak az Európai Unión belüli hatásaival, köztük a társadalmak kohéziójára, a biztonságra és a migrációs mozgásokra gyakorolt következményeivel is."

Megkezdődött az uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnaposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozója, amelyen az Európai Tanács tagjai megbeszélést folytatnak az izraeli-palesztin konfliktusról, Oroszország Ukrajna elleni háborújáról, az Ukrajnának nyújtani tervezett további uniós támogatásról, valamint a gazdaságról, az EU hosszú távú költségvetéséről, a migrációról és a külkapcsolatokról.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcstalálkozóra szóló meghívójában kiemelte: a tagállami vezetőknek foglalkozniuk kell az izraeli-palesztin konfliktusnak az Európai Unión belüli hatásaival, köztük a társadalmak kohéziójára, a biztonságra és a migrációs mozgásokra gyakorolt következményeivel is.

A Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzettel kapcsolatban a tagállami vezetők megbeszélést folytatnak arról, hogyan biztosítható a segélyek hatékony eljuttatása és a legalapvetőbb szükségletekhez való hozzáférés, továbbá tárgyalni fognak arról is, miként kellene együttműködni a partnerekkel a konfliktus regionális elmérgesedésének elkerülése érdekében.

Az Európai Tanács tagjai az október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadást követően nyilatkozatot fogadtak el, amelyben meghatározták az EU közös álláspontját, miszerint elítélik a Hamász iszlamista terrorszervezetet és az elkövetett terrortámadást, és elismerik Izrael jogát ahhoz, hogy a humanitárius és a nemzetközi joggal összhangban megvédje magát. Felszólították a Hamászt, hogy haladéktalanul engedje szabadon az összes túszt, sürgős humanitárius segítségnyújtásra szólítottak fel, és kijelentették: a partnerekkel együttműködve készek támogatni a gázai polgári lakosságot.

A tagállami vezetők áttekintik az Ukrajna ellen tavaly februárban indított orosz háború legújabb fejleményeit, valamint az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás folytatását, beleértve a pénzügyi, a katonai és a humanitárius támogatást is. Az EU és tagállamai mostanáig már több mint 82 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának.

Az Európai Tanács tagjai továbbá megbeszélést folytatnak az EU hosszútávú költségvetése, más néven a többéves pénzügyi keret (MFF) félidős felülvizsgálatáról, figyelemmel az Ukrajnának nyújtani tervezett pénzügyi támogatásokra is. Várhatóan iránymutatást nyújtanak majd a felülvizsgálathoz, többek között a legsürgetőbb igényekről és a jövőbeli prioritások finanszírozásának módjáról. A jelenlegi többéves pénzügyi keret a 2021-2027-es időszakra vonatkozik, és tartalmazza a zöld és digitális átálláshoz szükséges forrásokat is.

Az uniós vezetők stratégiai megbeszélést fognak tartani a migrációról, az aktuális események fényében pedig külpolitikai kérdésekkel is foglalkoznak, többek között a Száhel-övezetben és a Dél-Kaukázusban kialakult helyzettel, valamint a Pristina és Belgrád közötti kapcsolatokkal.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×