Infostart.hu
eur:
384.57
usd:
327.1
bux:
109506.37
2025. december 15. hétfő Valér
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtóértekezletet tart az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek második napi tanácskozása után Brüsszelben 2023. június 30-án. Az uniós tagállami vezetők a migrációs és menekültügyi reformról tanácskoztak.
Nyitókép: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Indul az EU-csúcs

"A tagállami vezetőknek foglalkozniuk kell az izraeli-palesztin konfliktusnak az Európai Unión belüli hatásaival, köztük a társadalmak kohéziójára, a biztonságra és a migrációs mozgásokra gyakorolt következményeivel is."

Megkezdődött az uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnaposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozója, amelyen az Európai Tanács tagjai megbeszélést folytatnak az izraeli-palesztin konfliktusról, Oroszország Ukrajna elleni háborújáról, az Ukrajnának nyújtani tervezett további uniós támogatásról, valamint a gazdaságról, az EU hosszú távú költségvetéséről, a migrációról és a külkapcsolatokról.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcstalálkozóra szóló meghívójában kiemelte: a tagállami vezetőknek foglalkozniuk kell az izraeli-palesztin konfliktusnak az Európai Unión belüli hatásaival, köztük a társadalmak kohéziójára, a biztonságra és a migrációs mozgásokra gyakorolt következményeivel is.

A Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzettel kapcsolatban a tagállami vezetők megbeszélést folytatnak arról, hogyan biztosítható a segélyek hatékony eljuttatása és a legalapvetőbb szükségletekhez való hozzáférés, továbbá tárgyalni fognak arról is, miként kellene együttműködni a partnerekkel a konfliktus regionális elmérgesedésének elkerülése érdekében.

Az Európai Tanács tagjai az október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadást követően nyilatkozatot fogadtak el, amelyben meghatározták az EU közös álláspontját, miszerint elítélik a Hamász iszlamista terrorszervezetet és az elkövetett terrortámadást, és elismerik Izrael jogát ahhoz, hogy a humanitárius és a nemzetközi joggal összhangban megvédje magát. Felszólították a Hamászt, hogy haladéktalanul engedje szabadon az összes túszt, sürgős humanitárius segítségnyújtásra szólítottak fel, és kijelentették: a partnerekkel együttműködve készek támogatni a gázai polgári lakosságot.

A tagállami vezetők áttekintik az Ukrajna ellen tavaly februárban indított orosz háború legújabb fejleményeit, valamint az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás folytatását, beleértve a pénzügyi, a katonai és a humanitárius támogatást is. Az EU és tagállamai mostanáig már több mint 82 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának.

Az Európai Tanács tagjai továbbá megbeszélést folytatnak az EU hosszútávú költségvetése, más néven a többéves pénzügyi keret (MFF) félidős felülvizsgálatáról, figyelemmel az Ukrajnának nyújtani tervezett pénzügyi támogatásokra is. Várhatóan iránymutatást nyújtanak majd a felülvizsgálathoz, többek között a legsürgetőbb igényekről és a jövőbeli prioritások finanszírozásának módjáról. A jelenlegi többéves pénzügyi keret a 2021-2027-es időszakra vonatkozik, és tartalmazza a zöld és digitális átálláshoz szükséges forrásokat is.

Az uniós vezetők stratégiai megbeszélést fognak tartani a migrációról, az aktuális események fényében pedig külpolitikai kérdésekkel is foglalkoznak, többek között a Száhel-övezetben és a Dél-Kaukázusban kialakult helyzettel, valamint a Pristina és Belgrád közötti kapcsolatokkal.

Címlapról ajánljuk
Steigervald Krisztián generációkutató: a jövő a szülőnevelésről szól

Steigervald Krisztián generációkutató: a jövő a szülőnevelésről szól

„Szerintem a jövő nem a gyereknevelésről szól. A jövő a szülőnevelésről szól. Meg kell tanulni. A legtöbb embert megtanítják arra, legalábbis megpróbálják megtanítani arra, hogy mi a kovalens kötés, mikor született Petőfi anyja, de arra nem, hogy mit csinálj egy újszülöttel, hogy hogyan lesz belőle gyerek” – sok más mellett erről beszélt Steigervald Krisztián generációkutató az InfoRádió Aréna című műsorában. A „dobozos” generációazonosítás helyett a fonál-elképzelést ajánlja, mert az a megértést segíti.

Orbán Viktor: hadüzenettel ér fel az orosz vagyon befagyasztása

Orbán Viktor szerint az európai vezetők súlyos hibát követnének el a befagyasztott, 230 milliárd eurós orosz vagyon elkobzásával és Ukrajnának való átadásával. A miniszterelnök a Patrióta műsorában úgy fogalmazott: a lépés jogszerűtlen, beláthatatlan következményekkel járhat, és nemcsak az Európai Uniót sodorhatja válságba, hanem az unokák generációit is eladósíthatja.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.16. kedd, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Tűz alatt Moszkva, hatalmas biztonsági garanciát adna Kijevnek Trump? – Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Tűz alatt Moszkva, hatalmas biztonsági garanciát adna Kijevnek Trump? – Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Mára virradóra legalább 18 drónt lőttek le az orosz főváros felett – közölte Szergej Szobjanin moszkvai polgármester. Az ukrán Kyiv Independent szerint személyi sérülésről vagy anyagi kárról nem érkezett jelentés. Moszkva Zsukovszkij és Domogyedovo repülőterein ideiglenes korlátozásokat vezettek be. Vasárnap mindeközben Berlinben ült össze Volidimir Zelenszkij ukrán elnök az amerikai delegáció képviselőivel, Steve Witkoff elnöki különmegbízottal és Jared Kushnerrel, Donald Trump vejével. Witkoff "sok előrelépésről" beszélt a tárgyalást követően az Ukrinform szerint. Zelenszkij a berlini békecsúcs előtt kijelentette: Ukrajna kész lemondani NATO-csatlakozási ambícióiról nyugati biztonsági garanciákért cserébe. Az amerikai válasz nem is váratott sokat magára: Trump szerint nem kevesebbre van esély, mint arra, hogy elfogadtassa Putyinnal egy NATO 5. cikkelyre hasonlító garancia elfogadását. Cikkünk folyamatosan frissül a legfontosabb orosz-ukrán háborús fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×