Az európai autógyártóknak még inkább le kell nyomniuk az elektromos autók előállítási költségeit, hogy versenyben maradjanak a jóval olcsóbban termelő kínai gyárakkal – ez derült ki az idei Müncheni autószalonon.
Európa és a földrajzilag hozzá tartozó Nagy-Britannia hatalmas klímavállalásaival az elektromos autógyártás felé terelte a hazai autóipart. Csakhogy, a dízeles-benzines kocsikat sújtó különböző büntetőintézkedések ellenére a fogyasztók nem úgy kapkodják a 0-emissziós elektromos autókat (EV), mint számítottak rá.
Az egyik ok a magas ár és ezen a téren a kínai gyártók kesztyűt dobtak Európának, büszkén mutogatva fogyasztóbarát és olcsóbb modelljeiket az idei Müncheni autószalonon.
"Fel kell zárkóznunk a költségek terén, a kínaiak egy generációval korábban kezdték el az elektromos autók gyártását" - mondta Luca de Meo, a Renault vezérigazgatója a Reutersnek.
Hozzátette: cége azzal próbál árparitást elérni a kínaiakkal, hogy a jövőre piacra kerülő, és elektromos kocsiként felélesztett ikonikus Renault 5-ös szupermini 25-30 százalékkal olcsóbb lesz, mint az elektromos Scénic és Mégane modellek.
A kínai EV-gyártók, köztük a BYD, a Nio és a Xpeng az európai EV-piacot célozták meg, ahol eladásaik közel 55 százalékkal, mintegy 820 000 járműre emelkedtek az év első hét hónapjában. Mindez az összes eladott kocsi mintegy 13 százalékát teszi ki – írta a Reuters.
Az Inovev autóipari tanácsadó cég szerint az idén Európában eladott új elektromos kocsik 8 százalékát adták a kínai márkák. Tavaly az arány még 6, tavalyelőtt 4 százalék volt.
A Jato Dynamics kutatói szerint 2022 első felében Kínában az átlagos elektromos kocsi kevesebb mint 32 000 euróba került, szemben az európai 56 000 eurós átlagárral.
"Az alapautók piaci szegmense vagy eltűnik, vagy nem fogják megcsinálni az európai gyártók" - mondta Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója. A németek válasza: a Mercedes-Benz a CLA kompakt osztályát, a BMW pedig az úgynevezett Neue Klasse-t mutatja be, mindkettő a nagyobb hatótávolságot és hatékonyságot célozza meg, miközben a gyártási költségeket a felére csökkenti.
A Volkswagen vezérigazgatója, Oliver Blume közben újságíróknak elmondta, hogy a kínai partnerkapcsolatok útján felére akarja csökkenteni az akkumulátor-költségeket. A Reuters által idézett Ferdinand Dudenhoeffer autóipari elemző szerint
a kínaiak "világbajnokok" az akkumulátor-gyártásában, amelyek az ilyen kocsik költségének 40 százalékát is kitehetik.
A Németországban letelepedő kínai akkumulátorgyártók hozzájárulnak az elektromos kocsik költségeinek csökkentéséhez és a német politikusoknak gondoskodniuk kell arról, hogy "ne űzzék ki őket az országból ostoba stratégiákkal" – idézte szavait a Reuters.
Véget ért az úgynevezett kondicionalitási mechanizmus, az uniós tagállamok megszavazták a hozzáférést Magyarország számára jelentős pénzügyi forrásokhoz – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
A Magyar Nemzeti Bank vagyonmentési programjának keretében már több mint 100 milliárd forint elvesztését sikerült megakadályozni – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke az MNB 2025-ös beszámolójának parlamenti vitájában.
Két évtized után módosul a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja. Az MNB eddigi, 3 százalékos céljának kitűzése óta a hazai árszínvonal érdemben közeledett az európai átlaghoz. Ehhez igazodva most a monetáris politika hazai keretrendszere is közeledik az európai gyakorlathoz: 2028-tól a jegybank inflációs célja 2,5 százalékra csökken. Az új cél tükrözi az elmúlt időszak során végbement felzárkózást és jobban illeszkedik a még előttünk álló konvergencia mértékéhez, emellett elősegíti az euróbevezetés feltételeinek teljesítését is. Hosszabb távon az alacsonyabb cél elérése kiszámíthatóbb gazdasági környezetet és olcsóbb finanszírozást teremt a háztartások, a vállalatok és az állam számára, a megfelelő időzítés pedig mérsékli az alkalmazkodás költségeit. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Kurali Zoltán, és ügyvezető igazgatója, fő közgazdásza, Banai Ádám vendégcikke.
14 °C
