Infostart.hu
eur:
387.01
usd:
328.63
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Rear view
Nyitókép: Getty Images/ Grant Faint

A hét sztorija - Évekig nem vették észre, hogy tolvaj dolgozik a British Museumban

A londoni intézmény raktárából háromezer értékes tárgy tűnt el. Egy antikvitás-szakértő már három éve figyelmeztette az intézményt, hogy a múzeum egyik dolgozója ókori tárgyakat árul az interneten, de nem hallgattak rá.

"Eltűntek, ellopták és megrongálták" – ezekkel a szavakkal ismerte el pironkodva a londoni British Museum vezetősége, hogy többek között időszámításunk előtt 1500-ból származó műkincseknek, köztük ókori poharaknak és féldrágaköveknek veszett nyoma a raktárából. A tárgyak nem voltak kiállítva, és jobbára csak kutatók dolgoztak velük. A feltételezések szerint még 2023 előtt tűnhettek el, "egy hosszabb időszak során".

Az ügybe bevonták a londoni rendőrséget, a múzeum vezetősége pedig sűrű bocsánatkérések közepette közölte: most veszik számba, mi tűnt el, mit loptak el vagy mit rongáltak meg. Azt is megígérték, hogy visszaszerzik az elvitt műkincseket.

Csütörtökön a múzeum közleményében az írta:

egy raktárszobából a becslések szerint 3000 ezer tárgy tűnhetett el, és bár elbocsájtották az egyik dolgozót, a múzeumi vezetőség nem "aggódik az alkalmazottai miatt".

A közlemény kiadása óta viszont tovább dagadt a botrány a British Múzeum körül, amitől érthetővé válik, miért tartották fontosnak, hogy a közvéleménytől bocsánatot kérjenek a gyűjteményéből történt lopások ügyében: az eset nagy fokú hanyagságra és szervezetlenségre utal. Kiderült ugyanis, hogy már három éve már figyelmeztették a patinás intézményt, miszerint egyik dolgozója az eBay-n árulja a kollekció darabajait. A történtekről a The Telegraph című lap exkluzív riportja számolt be.

A csalást egy antikvitás-szakértő szúrta ki, aki gyanakodni kezdett, amikor meglátott egy római ékszert az oldalon, majd a felhasználónevek egybevetésével és egy kis online nyomozással megállapította,

a múzeum alkalmazottja lehet az eladó.

A vezetőségnek már 2020-ban szólt erről, de felháborodva tapasztalta, hogy egészen eddig az évig nem történt semmi. A The Telegraph szerint a tolvaj a múzeum által nem regisztrált tárgyakat kezdett el árulni, és így szinte lehetetlen lett volna bebizonyítani, hogy azokat onnan lopták el. A tolvaj túlzásba esett az értékesítéssel azzal, hogy 2016-tól egy 18. századi gazdag földesúr által a British Museumnak ajándékozott görög-római kollekció darabjait kezdte el árulni, amelyek már katalogizálva voltak.

A lebukását segítette, hogy az eBay-s felhasználóneve hasonlított a valódi nevéhez, a PayPal számlája pedig a British Museumban dolgozó személy nevét viselő e-mailhez kapcsolódott. Twitter-felhasználóneve hasonlított a PayPal-felhaszálónévhez és a mikroblog-oldalon a saját nevét is használta.

A neve elhallgatását kérő szakértő kapcsolatba lépett vele, és kérdőre vonta, mire az eladó azt válaszolta: az aukciós platform keverhette össze a neveket és tagadta, hogy a múzeumban dolgozott volna. A szakértő ezek után egy régésznek írt levélben panaszolta fel: a British Múzeum valószínűleg nem akar tudni a dologról, mert "az nagyon kínos". A kutató szerint a tolvajt segíthette, hogy a nyilvántartásban nincs minden tárgy lefényképezve, így a régiségkereskedők nem tudhatják, honnan származnak a műtárgyak.

Ez annyira felzaklatta, hogy felhívta a múzeumot és felszólította őket: csináljanak rendes nyilvántartást a náluk lévő műkincsekről.

Maga a British Museum csak szerdán közölte a tolvaj alkalmazott elbocsájtását. George Osbourne volt pénzügyminiszter, jelenleg a múzeum elnöke vizsgálatot rendelt el és fokozta a biztonsági intézkedéseket. Hartwig Fisher múzeumigazgató pedig nyilvánosan bocsánatot kért a műkincsek elvesztése miatt.

Nem ez az első eset

A The Independent című lap szerint az 1970-es években több pénzérme és medál tűnt el, egy 1993-as rablásban pedig római érméket vittek el. Az antik görög galériából 2002-ben egy 2500 éves, 12cm magas márványfejet lopott el egy enyveskezű látogató, mert nem volt éppen szolgálatban biztonsági őr. Két évvel később kínai drágakövek tűntek el, 2011-ben pedig felfedezték, hogy hiányzik egy 340 millió forint értékű Cartier-gyűrű.

"Nagy kár, hogy ezeket a bűnözőket abszolút nem érdekli ezeknek a tárgyaknak az egyedi, megfizethetetlen értéke, csak gyorsan pénzhez akarnak jutni... általában a lehető leggyorsabban leolvasztják az aranyat és újravágatják a drágaköveket. Emlékeznek? Egy Henry Moore-szobrot is beolvasztották, hogy eladják a fémet... a művészi érték nem számít. Ezek a bűnözők egyszerű emberek, ez egy nagy tragédia" – mondta.

Mindez erős kontrasztban áll a műkincsrablós filmek idealizált világával, amelyben hozzáértő és kifinomult playboyok és női társaik csapnak le – szinte sportból – a szigorúan őrzött kollekciókra. A British Museumban – amely rendszeresen viták tárgya a világ egyes részeiről a brit gyűjtők által elvitt nemzeti műkincsek miatt – több mint nyolcmillió tárgyat őriznek.

A turistalátványosság a napokban egy másik eset miatt is szerepelt a hírekben: karon szúrtak egy ott sorban álló középkorú férfit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×