Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozik a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcstalálkozójának végén, 2022. szeptember 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Bobiljov

Vlagyimir Putyin a hazaárulókkal szemben nem ismer bocsánatot

Vlagyimir Putyin nem bocsátja meg Jevgenyij Prigozsinnak a zendülést – mert a történteket árulásnak tartja. Az orosz elnök korábbi megnyilvánulásai az „árulók sorsáról” szintén arra utalnak, hogy nem hagyja annyiban a dolgot.

Bár nem volt pártfogóját, Vlagyimir Putyin elnök hatalmát akarta megdöntetni hétvégi, bizarr, 24 órás zendülésével, Jevgenyij Prigozsin napjai meg vannak számlálva – így véli néhány kommentátor, aki Putyin személyiségére alapozza véleményét.

A „minipuccs” után Jill Dougherty egykori moszkvai CNN-tudósító megjegyzése kezdett el körözni a nyugati, de az orosz nyelvű médiában is: „Vlagyimir Putyin nem bocsát meg az árulóknak. Még akkor sem, ha azt mondja: Prigozsin, menj Fehéroroszországba! Az ő számára Prigozsin akkor is áruló marad.” Dougherty szerint valószínű, hogy a szombat este a nyilvánosság elől eltűnt Prigozsint megölik Fehéroroszországban. Ez a dilemma Moszkvának, mert Prigozsin fenyegetést jelent, amíg van támogatottsága, bárhol legyen is.

Hasonlóképp vélekedett Pavel Latuskin, ellenzéki vezető, az Egyesített Fehérorosz Átmeneti Kabinet helyettes vezetője. Ő az Oroszországból kiszorult, ellenzéki és az interneten sugárzó Dozsdgy TV-nek azt mondta: „Putyin soha nem bocsátja meg Prigozsinnak, hogy mit tett Oroszországban. Azt, hogy Fehéroroszországban tartózkodik és Putyin garanciákat adott, szerintem ezeket el lehet felejteni. Lukasenkának kellemetlen lehet, ha bekövetkezik az, hogy miközben ő volt a közvetítő, béketeremtő, Prigozsint Fehéroroszország területén likvidálják."

Putyin: egy dolgot nem tudok, megbocsátani

Beszédesek Putyin korábbi megjegyzései: az orosz elnök több nyilatkozatában is szólt a hazaárulásról, és szavaiból sugárzott, hogy ez számára nem egyszerű jogi, hanem erkölcsi kategória. Néhány nyilatkozatában arra utalt ugyan, hogy csakis jogi szankciókat szabad alkalmazni az árulók ellen.

Például 2019 júniusában, amikor a Financial Times brit lapnak beszélt arról, hogy „az árulás a legnagyobb bűntett a földön és feltétlenül büntetni kell, de nem azt mondom, hogy feltétlenül úgy, ahogy Salisburyben történt, egyáltalán nem” – amikor a briteknek egy fogolycsere során átadott és brit állampolgárságot kapott Szergej Szkripal volt katonai hírszerzőtiszt és lánya megmérgezéséről kérdezték.

Az orosz médiában viszont korábban, 2018-ban némileg szabadabban fogalmazott: "Szkripal csak egy kém, a haza árulója, érti? Van olyan kifejezés, hogy hazaáruló. Ő is egy közülük. Képzeljék el, hogy van egy ember, aki elárulja a hazáját. Hogyan bánnának vele, vagy bárkivel, aki itt ül, bármely ország képviselőjével? Ő csak egy szemétláda, ennyi."

Egy szintén 2018-as dokumentumfilmben pedig közölte, soha nem tudja megbocsátani az árulást.

Mit csinálhat Prigozsin Fehéroroszországban?

Latuskin ellenzéki vezető arról is beszélt, hogy miért avatkozott be a történtekbe a Putyinnal szövetséges Aljakszandr Lukasenka. Szerinte a fehérorosz elnök is elsüllyedt volna „ebben a csónakban Putyinnal együtt, mivel az ukrán oldalon harcoló fehérorosz önkéntesek elég egyértelmű jelzést adtak”, hogy még most kellene fellépni a Lukasenka-rendszer megdöntésére. Szvjatlana Cihanouszkaja emigrációban élő fehérorosz ellenzéki vezér pedig felvetette, hogy ukrán katonai segítséget kérhet.

„De nézzük azt is, mit tehet Prigozsin Fehéroroszországban? Például őrizheti az orosz atomfegyvereket... Azért ezt humorral mondom, remélem, hogy ilyen nem lesz” – válaszolta a műsorvezető felvetésére: hogyan lehet egy ilyen emberben megbízni. „Emellett Prigozsin folytathatja a Wagner felépítését, de nézzük meg, hajlandó lesz-e ilyen „garanciák” mellett egyedül átköltözni Fehéroroszországba? Ha a zsoldosaival jön, az rossz hír a fehérorosz népnek, mert sok közöttük a bűnöző, aki masszív mennyiségű bűncselekményt hajtott végre az ukrán nép ellen.”

Latuskin kifejtette még, hogy a Wagner bővítését fehérorosz területen orosz állampolgárokkal folytathatja Prigozsin, de magához csábíthatja, „elnézést a kifejezésért, az én befagyott agyú honfitársaimat”, akik hajlandók Ukrajnában harcolni. „Ez további kockázat Ukrajnának, hogy fehérorosz területről történhet egy behatolás. De Prigozsin tranzitországnak is használhatja Fehéroroszországot, hogy továbbmenjen Afrikába, ahol üzleti érdekeltségei vannak.”

Bármi történjen, Prigozsin az ajándék helyett egy időzített aknát kap, és ez feltétlenül felrobban, ha Prigozsin fehérorosz területen lesz – zárta szavait a fehérorosz politikus.

Címlapról ajánljuk
Trendforduló a tanári pályán: egyre több fiatal jön és marad, de vannak igényeik is

Trendforduló a tanári pályán: egyre több fiatal jön és marad, de vannak igényeik is

A 2024–2025-ös jelentős bérfejlesztések hatására a pedagóguspálya vonzereje rövid távon egyértelműen javult, a foglalkoztatottak száma növekedni kezdett – derül ki a Hétfa Kutatóintézet és Elemzőközpont legfrissebb kutatásából. Balás Gábor, az intézet ügyvezetője az InfoRádióban elmondta, a tanárok a béremeléssel jobban érzik a társadalmi megbecsülést, de van még mit megoldani.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Érik a nemzetközi botrány: Amerika megkérdőjelezte a választási rendszert, kiutasítottak két hivatalnokot

Érik a nemzetközi botrány: Amerika megkérdőjelezte a választási rendszert, kiutasítottak két hivatalnokot

Brazília pénteken megtagadta a beutazási vízumot a Trump-adminisztráció két tisztségviselőjétől, akik a gyanú szerint azért utaztak volna az országba, hogy megkérdőjelezzék a helyi választási rendszer megbízhatóságát – közölte a Reuters hírügynökséggel az ügyet jól ismerő két brazil illetékes. A névtelenséget kérő források szerint az amerikai látogatás kísérletet jelentett a brazil elnökválasztás befolyásolására, amelyen a hivatalban lévő baloldali államfő, Luiz Inácio Lula da Silva a Donald Trumphoz közel álló Flávio Bolsonaro szenátorral mérkőzik meg októberben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×