Folytatódik a mentés a Dnyepr mindkét partján, miután hatalmas víztömeg árasztotta el a környékbeli településeket a folyó ukrán és orosz ellenőrzésű oldalán is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a körzetbe látogatott és keményen bírálta a külföldi segélyügynökségeket.

Közben napvilágot láttak a felek – propaganda célra is felhasználható – első adatai az áldozatokról. Az orosz ellenőrzés alatt álló oldalon a hatóságok csütörtökig öt halottat említettek Nova Kahovka városban, míg a herszoni régió egyik városának ukrán polgármestere szerint máshol három ember halt meg.

Zelenszkij világos és gyors reakciót követelt.

„Ha egy nemzetközi ügynökség nincs jelen a katasztrófaövezetben, az azt jelenti, hogy nem létezik vagy alkalmatlan” – utalt az ENSZ-re és a Vöröskeresztre.

Az oroszokat pedig azzal vádolta, hogy „magukra hagyják az embereket”. Korábban ukrán illetékesek azt állították: az áradás olyan orosz katonákkal is végzett, akiket nem figyelmeztettek – vádjaik szerint bizonyára azért, hogy ne szivárogjon ki előre a szabotázs terve.

Miközben – Kijev közlése szerint – 80 település került víz alá, Olekszandr Kurbakov ukrán miniszterelnök-helyettes azt állította, hogy az áradás kimossa a partokon lefektetett aknákat, amik fel is robbannak. A BBC-nek nyilatkozó egyik külföldi aknamentesítő civil szervezet képviselője szerint az aknák az árvíz ellenére épek maradtak, vagyis „egyfajta időzített bombák”.

Erik Tollefsen, a Nemzetközi Vöröskereszt fegyvermentesítési részlegének vezetője is arról beszélt, hogy

az elmozdult aknák nagy aggodalmat okoznak.

„Korábban tudtuk, hol van a veszély, most már nem” – fogalmazott. Azt a norvég illetékes sem tudta megmondani, hogy pontosan hány aknáról van szó.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „barbár” tettnek nevezte az akciót. A gátrobbanás kapcsán elhangzott, hogy a Krímet a Dnyeper vízivel ellátó Észak-krími-csatorna vízszintje is leesett. A félsziget 2014-es orosz annektálása után Ukrajna blokkolta a csatornát abban a reményben, hogy ellehetetleníti az ottani mezőgazdaságot, a 2022-es invázió kezdete után az oroszok azonban feloldották a blokkolást. A krími hatóságok most attól tartanak, hogy megint veszélybe kerül a vízellátásuk. Szergej Akszjovov, a félsziget vezetője részletbe nem bocsátkozva felvetette, hogy „pumpákat telepíthetnek a Dnyeperre és onnan másodpercenként 40 köbméterrel tölthetik fel a csatornát”.

Arról, hogy az említett csatorna mennyire is fontos az oroszoknak, arról az IWPR (Institute for War & Peace Reporting) háborúkutató intézet írt még tavaly decemberben, idézve a dél katonai parancsnokság ukrán illetékeseit, akik a kahovkai gát és erőmű visszafoglalását, illetve a csatorna ellenőrzését kulcsfontosságú katonai célként említették.