Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Füst gomolyog a szudáni főváros, Kartúm egyik negyedében 2023. április 15-én, miután harcok robbantak ki az ország tényleges vezetőjének, Abdel-Fattah Burháninak a riválisa, Mohamed Hamdan Daglo tábornok vezette Félkatonai Gyors Támogató Erők (RSF) és a hadsereg között.
Nyitókép: MTI/AP/Marvan Ali

Százezres menekültáradatra számítanak Szudánból

A háromnapos tűzszünet ellenére szórványos lövöldözés hallatszik a szudáni főváros utcáin. Az utóbbi napokban több ezer helyi lakos kockáztatta meg a hosszú szárazföldi utat a szomszédos Egyiptomba és Csádba, miközben beindult a civilmentő brit akció is.

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok közvetítésével 72 órás tűzszünetben állapodott meg az egymással szemben álló szudáni hadsereg és a gyorsreagálású erők, kézifegyverek és tüzérség zaját is lehetett hallani minap Omdurman városban. Szemtanúk szerint a déli Dárfúr nyugati részén is harcok robbantak ki.

Az al-Dzsazíra helyszíni tudósítója szerint a lakosok készek elhagyni otthonaikat és az ország más részeire vagy külföldre menekülni. Arra számítanak ugyanis, hogy a külföldiek evakuálása után még inkább fokozódik majd a vérengzés, amiben eddig több mint 460 vesztették életüket.

„Attól tartanak, hogy háborús övezetté válik Kartúm, de sok lakosnak egyszerűen nincsenek meg az eszközei, hogy elhagyják a várost” – mondta a tudósító. Az utcákon már kiégett kocsikat, a horizonton sűrű fekete füstöt látni. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a legtöbb menekülő civil Dél-Szudán és Csád felé vette az irányt – számukat 270 ezerre becslik –, de vannak, akik az egyiptomi határon próbálnak átjutni. Eddig 20 ezer ember érkezett Csádba.

Egy fiatal nő, aki családjával Egyiptom felé vette az irányt, azután döntött a távozás mellett, hogy rakéta csapódott az otthonba. Mint elmondta, a legnehezebb rész Kartúm elhagyása volt.

„Nem tudod, hogy a számos ellenőrzőpont melyikén rabolnak ki vagy ölnek meg”

– mesélte videonaplójában. A kétnapos útért 3000 dollárt fizetett. „Legyetek bátrak, ne habozzatok, kevés dolgot pakoljatok be. Az út nagyon hosszú” – üzente másoknak.

Egy szudáni–amerikai orvos közben arról beszélt, hogy a diktatúra évtizedei alatt a finanszírozástól megfosztott helyi egészségügy összeomlása várható. Nincs kötszer, nincsenek zacskók, hogy a véradóktól átvegyék a vért – mondta.

Nagy-Britanniában közben felháborodást keltett, hogy a szigetország hétfőig nem kezdte meg állampolgárai kimentését, miközben más európai országok már kimenekítettek saját polgáraikon kívül briteket, íreket és másokat. A kormány kezdetben arról beszélt, hogy nehezebb a dolga, mert sokkal több brit van Szudánban, mint más európai.

Keddre hirtelen közölték, hogy katonáik ott vannak az országban és megindult a légihíd, amelyen át először Ciprusra viszik a 4000 ezer brit polgári lakost. Először egyetlen C-130-as szállítógépet emlegettek, amely egyszerre csak 100 embert tud szállítani, de hírek szerint a mentőakcióban 1400 brit katona vesz részt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közben aggodalmát fejezte ki, mert

az egyik harcoló fél katonái elfoglaltak egy labort, ahol többek közt polio- és kanyaróvírus mintákat tárolnak.

A fegyveresek „kirugdosták” a személyzetet. „Nagyon nagy a biológiai kockázat... azért is, mert nem működnek a generátorok” – mondta a WHO helyi képviselője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×