Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Petr Pavel új cseh köztársasági elnök a prágai várban rendezett beiktatási ünnepségen 2023. március 9-én. Petr Pavel nyugalmazott tábornok, a NATO Katonai Bizottságának volt elnöke Milos Zemant váltja az államfői poszton.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Robert Fico: a V4 gyengítése nem szolgálja a tagok érdekeit

A visegrádi csoportnak van létjogosultsága, a tagállamok a V4-en keresztül jóval hangosabban hallathatják a hangjukat Európában. Ezt a témát nem szabadna hagyni lecsengeni – mondta Boris Kollár házelnök Petr Pavel cseh államfő kijelentésére reagálva, aki pozsonyi látogatása során úgy fogalmazott, a V4-ekre jelenleg csupán konzultációs fórumként tekint.

Petr Pavel új cseh államfőnek a korábbi hagyományoknak megfelelően Szlovákiába vezetett az első hivatalos külföldi útja. A kétnapos látogatás során elsőként Zuzana Čaputová szlovák államfővel találkozott, aki a pozsonyi Grassalkowich-palotában fogadta a cseh elnököt. A találkozó után közös sajtótájékoztatót tartottak, ahol a V4-ek szerepéről is kérdezték őket az újságírók.

Petr Pavel a visegrádi szövetséggel kapcsolatban a következőket mondta: „A visegrádi négyek formátuma olyan konzultációs fórum, amely többek között gazdasági, üzleti, kulturális eszmecserékre szolgál, de

nem ambicionálja az alaposabb együttműködést kül- és biztonságpolitikai kérdésekben.”

Petr Pavel ugyanakkor úgy vélte, hogy bővülőben van az együttműködés a Slavkovi Hármak és a kelet-közép-európai NATO-tagországokat tömörítő Bukaresti Kilencek keretében. Hozzátette, hogy üdvözölne egy szorosabb együttműködést a V4-ek és a balti országok között.

Zuzana Čaputová kijelentette: Szlovákia és Csehország azonos álláspontot képvisel a külpolitikában, a jogállam alapelveinek védelme és a nemzetközi jog betartása tekintetében. „Olyan nemzetközi jogok sérülnek, vagy tiporják lábbal őket az Ukrajnában zajló orosz agresszió nyomán, mint az államok területi integritása és szuverenitása. Ezek olyan ügyek, amelyek gyengítik a V4-es formátumot is, mert világos, hogy ilyen fontos dolgokban nincs egyetértés, azonos nézet” – fogalmazott a szlovák köztársasági elnök.

Petr Pavel hivatalos látogatása során találkozott Boris Kollárral, a szlovák parlament elnökével is, aki úgy látja, hogy a V4-eknek van létjogosultsága. „Igaz, hogy a V4 létrejöttének történelmileg teljesen más volt a célja, de később nagyobb nyomást tudtunk gyakorolni rajta keresztül az unióval folytatott tárgyalásokon” – reagált a szlovák házelnök. Boris Kollár a V4-en belüli viszonyok és Orbán Viktor magyar kormányfő állásfoglalásai kapcsán rámutatott, hogy a kormányok cserélődnek, és nem mindig felel meg az elképzeléseinknek egyik vagy másik miniszterelnök vagy államfő, de tágabb összefüggésekben kell nézni a dolgokat.

„A V4 nem Orbán Viktorról szól, vagy valamelyik másik politikusról, hanem négy ország együttműködéséről” –

jelentette ki. Csak emiatt nem kellene kárhoztatni az egész V4-es csoportot.

Petr Pavel kijelentését bírálta Robert Fico, a Smer elnöke is. Kijelentette, hogy Szlovákia, Csehország, Magyarország és Lengyelország együttműködésének gyengítése nem szolgálja ezeknek az államoknak az érdekeit.

Címlapról ajánljuk

Bécset ostromolja Orbán Viktor legfőbb politikai szövetségese

Politikai földrengésként értékelik az osztrák elemzők a legfrissebb pártpreferencia-adatokat, melyek szerint a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt nemcsak országosan, hanem a hagyományosan baloldali fellegvárnak számító Bécsben is átvette a vezetést. A mérések szerint az FPÖ és a szociáldemokrata SPÖ jelenleg fej-fej mellett, 25,9 százalékon áll a fővárosban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
A cégvezető tudattalanja így hat a munkatársak hormonszintjére, és írja át a vállalati eredményeket

A cégvezető tudattalanja így hat a munkatársak hormonszintjére, és írja át a vállalati eredményeket

A vállalatok működésében jelentkező rejtett pszichológiai dinamikákat vizsgáló cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy a csend és a félelem súlyos milliárdokba kerülhet egy szervezetnek. De miért alakul ki a félelem kultúrája még akkor is, ha a vezető azt állítja: „nyitott vagyok”? A válasz a jéghegy csúcsa alatt rejlik. Minden szervezet a vezetőjének kivetülése, ahol a piaci eredményeket nemcsak a stratégia, hanem a vezető belső, tudattalan működése – a „láthatatlan CEO” – is formálja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×