Rishi Sunak brit miniszterelnök és a hozzá látogató európai bizottsági elnök, Ursula von der Leyen is a felek közötti viszony új korszakaként méltatta a windsori keretegyezményre átnevezett korábbi északír záradékot.

A brexit utáni kétoldalú kereskedelemre, az északír békét és a tartomány alkotmányos státuszát befolyásoló új alkut Sunak azzal üdvözölte, hogy "visszaadja az irányítást" az uniós közös piacban és vámunióban maradt Észak-Írországnak. (Mivel életbe lépteti az úgynevezett Stormont-féket. Ezzel a helyi parlament – papíron – megakadályozhat olyan uniós kereskedelmi döntéseket, amelyek jelentősen kihatnak a tartomány életére.) De tényleg ez történt-e? A Telegraph című konzervatív és brexitpárti brit lap szerint nem igazán. Az újság ugyanis megszellőztetett egy felvételt, amelyen az Európai Unió főtárgyalója egy brüsszeli zárt körű megbeszélésen egészen mást mondott arról, hogy ki irányítja a tartományt.

Maros Sefcovic az Európai Parlament brexitbizottságainak tartott beszámolót a frissen kialkudott egyezményről, és azt mondta: Sunak paktuma csupán a brit sajtó negatív kommentárjainak elkerülését szolgálja, és nem adja vissza a régió feletti teljes szuverenitást a briteknek.

A „szókimondó szlovák diplomata” – ahogy a lap jellemzi – lehűtötte a lelkesedést, hogy Nagy-Britannia tényleges vétójogot szerzett volna az Észak-Írországot érintő új európai törvények felett. A lap interpretációja szerint ragaszkodott ahhoz, hogy az unió bírósága továbbra is a legfőbb döntőbíró maradjon a tartományt érintő kereskedelmi vitákban.

A Stormont-fékkel kapcsolatban Sefcovic biztosította az EU-s képviselőket, hogy Brüsszelnek hatásköre lesz arra, hogy bármilyen döntésre kereskedelmi szankciókkal, például a brit exportra kivetett vámokkal reagáljon. A mechanizmust azért hozták létre, hogy eloszlassák a koronahű protestáns unionisták aggályait, hogy a brexit ellenére egy európai szerv dönthet a tartományt érintő bizonyos kérdésekben.

"A Stormont-féknek nagyon korlátozott a hatálya, és valóban nagyon szigorú feltételek mellett – mondta Sefcovic a Telegraph birtokába jutott felvétel szerint. – Lehetőségünk lesz korlátozott korrekciós intézkedéseket hozni, mert elmondhatjuk nekik, hogy ez befolyásolja az egységes piacunk működését."

Kérdés persze, hogy kinek és mi volt a célja az állítólagos szöveg kiszivárogtatásával. A londoni és az északír koronahű képviselők sem hagyták még jóvá a Sunak-féle egyezményt, és Sefcovic szavai nem fognak megnyugvást nyújtani az északír Demokratikus Unionista Pártnak, amely hevesen bírálta az EU-val kötött korábbi alkut is.

"Ne legyen az a benyomásunk, hogy az Európai Bíróság szerepe csökkenne"

– mondta Sefcovic a brit–EU-vita neuralgikus pontjáról, továbbá azt, hogy a megállapodás célja csupán az volt, hogy a tartományban az uniós szabályokkal kapcsolatos jövőbeli viták ne érjenek el olyan "szintet, amely politikai címlapokat generálna".

A Telegraph szerint Sunak és Brüsszel alkuját elősegítette, hogy James Cleverly brit külügyminiszter és Sefcovic kedvence is az Igenis, miniszter úr! című szatirikus brit sorozat a londoni kormányról. Sunak csapata közben úgy tárgyalt, hogy a részleteket nem osztotta meg az északír unionistákkal. Most az a nagy kérdés: meglesz-e az eddig jófiús imázst sugalló Sunakban a vén rókához illő ravaszság, hogy rákényszerítse akaratát a brit politikai elitre.