Infostart.hu
eur:
391.8
usd:
338.79
bux:
123678.3
2026. március 20. péntek Klaudia
Fotó: Szijjártó Péter közösségi oldala
Nyitókép: Szijjártó Péter közösségi oldala

A szlovák külügyminiszter állítja, országa nem alkalmazza a Beneš-dekrétumokat

A Beneš-dekrétumok részét képezik a szlovák és a cseh jogrendnek, de Szlovákia semmilyen módon nem alkalmazza azokat, sem úgy, mint valamikor a történelem során, sem másképpen – jelentette ki Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter, a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel tartott kétoldalú megbeszélése után Pozsonyban.

"A szlovák kormány ma semmit nem vesz el a Beneš-dekrétumok alapján, autópálya-építéshez szükséges területek megvásárlása folyik. Néhány tucatnyi polgári peres eljárás zajlik ilyen földterületekkel kapcsolatban, de ez a független bíróságokra tartozik, nem az államra" – jelentette ki a szlovák külügyminiszter.

Rastislav Káčer újságírói kérdésre válaszolta ezt annak kapcsán, hogy a szlovák-magyar kisebbségi vegyesbizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a múlt héten nem írta alá a két fél, mivel nem jutottak egyetértésre a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban.

"A vegyesbizottság egyeztetése a dekrétumok kérdésén akadt el, a magyar fél azt szorgalmazta, hogy külön fejezet foglalkozzon a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos konkrét szlovák feladatokkal. A magyar fél ragaszkodott ehhez, és elutasította a jegyzőkönyv aláírását" – jelentette ki a szlovák külügyminiszter.

A Beneš-dekrétumok témája legutóbb múlt pénteken került terítékre, amikor a szlovák diplomácia vezetője külön sajtótájékoztatót hívott össze arról, hogy ebben a témában olyannyira eltérő volt a magyar és a szlovák fél álláspontja a kormányközi vegyesbizottságban, hogy nem fogadták el az üléssorozat jegyzőkönyvét sem.

Rastislav Káčer akkor közölte, a szlovák fél nem akart a Beneš-dekrétumokról tárgyalni a vegyesbizottságban, a magyar fél viszont enélkül nem volt hajlandó aláírni a jegyzőkönyvet. A szlovák külügyminiszter azt is kijelentette, ő a maga részéről azon lesz, hogy ennek ellenére az illetékes szlovák minisztériumok végrehajtsák azokat az intézkedéseket, amelyekről megegyeztek.

Szijjártó Péter a szlovák fővárosban elmondta, a vegyesbizottság társelnökei hamarosan találkoznak, hogy megnézzék, hogy a még nyitott kérdéseket meg tudják-e oldani a vegyesbizottság keretében, vagy lezárják az üléssorozat jegyzőkönyvét, és ennek megfelelően haladnak tovább. A magyar külügyminiszter azonban a Beneš-dekrétumokat nem hozta szóba.

A Beneš-dekrétumok ügye azért kényes téma még mindig Szlovákiában, mert az Új Szó napilap által felgöngyölített hír szerint a Szlovák Földalap még ma is a második világháború utáni dokumentumokra hivatkozva sajátította ki a D4-es pozsonyi elkerülőút alatti földterületeket, melyek korábban magukat magyar nemzetiségű szlovák vagy korábban csehszlovák állampolgárok tulajdonát képezték.

Rastislav Káčer azt állítja, hogy az állam felvásárolja a sztráda alatti telkeket, ami miatt néhány állampolgár beperelte a Szlovák Földalapot. „Polgár jogi perek zajlanak, amelyekben a bíróság vizsgálja a tulajdonviszonyokat. Ma az állam nem alkalmazza a Beneš-dekrétumokat, az államnak ehhez abszolút semmi köze” – magyarázta a szlovák külügyminiszter. Rastislav Káčer ugyanakkor elismerte, hogy a dekrétumok továbbra is a szlovák jogrend részét képezik, és Pozsonyt nem foglalkoztatja ennek a kérdésnek a megnyitása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán az EU-csúcsról: Brüsszelben most időhúzás jön, várják a magyar választások eredményét

Gálik Zoltán az EU-csúcsról: Brüsszelben most időhúzás jön, várják a magyar választások eredményét

Ukrajna és Irán árnyékában a migrációs szabályozás volt a két fő témája az EU-csúcsnak Brüsszelben, és feltűnt még egy miniszterelnök a magyar és a szlovák mellett, aki megérti az aggályokat ebben a turbulens nemzetközi helyzetben. Az InfoRádióban Gálik Zoltán foglalta össze a brüsszeli történéseket.

Iráni energiasokk: globális válság veszélye fenyeget, újratervezésre lehet szükség

Újabb globális energiaválság körvonalazódik az iráni háború miatt, ami alapjaiban átírhatja a világ energiaellátásáról alkotott elképzeléseket. A közel-keleti konfliktus közvetett hatásai több országot is arra sarkallhatnak, hogy aktívabban keressenek alternatív lehetőségeket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Fordulat a tőzsdéken, megérkezett a felpattanás

Fordulat a tőzsdéken, megérkezett a felpattanás

A tőzsdei hangulatot alapvetően továbbra is a közel-keleti háború és ezen keresztül az energiasokk mozgatja, a befektetők azt árazzák, hogy az iráni konfliktus nyomán megugró olajárak ismét felhajthatják az inflációt, ronthatják a növekedési kilátásokat és szűkíthetik a jegybankok mozgásterét. Ma a hangulatot valamelyest javította, hogy az olajár visszább húzódott, miután az Egyesült Államok és szövetségesei a hormuzi szállítások biztosításán és a kínálati nyomás enyhítésére tett lépésekről számoltak be, de a piac továbbra is nagyon érzékeny az ellátási kockázatokra és az esetleges újabb eszkalációra. Ami a részvénypiaci mozgásokat illeti, az ázsiai tőzsdéken vegyes mozgásokat lehetett ma látni, Európában viszont emelkednek a tőzsdék a tegnapi csúnya zakó után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×