eur:
408.11
usd:
374.98
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Fotó: Szijjártó Péter közösségi oldala
Nyitókép: Szijjártó Péter közösségi oldala

A szlovák külügyminiszter állítja, országa nem alkalmazza a Beneš-dekrétumokat

A Beneš-dekrétumok részét képezik a szlovák és a cseh jogrendnek, de Szlovákia semmilyen módon nem alkalmazza azokat, sem úgy, mint valamikor a történelem során, sem másképpen – jelentette ki Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter, a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel tartott kétoldalú megbeszélése után Pozsonyban.

"A szlovák kormány ma semmit nem vesz el a Beneš-dekrétumok alapján, autópálya-építéshez szükséges területek megvásárlása folyik. Néhány tucatnyi polgári peres eljárás zajlik ilyen földterületekkel kapcsolatban, de ez a független bíróságokra tartozik, nem az államra" – jelentette ki a szlovák külügyminiszter.

Rastislav Káčer újságírói kérdésre válaszolta ezt annak kapcsán, hogy a szlovák-magyar kisebbségi vegyesbizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a múlt héten nem írta alá a két fél, mivel nem jutottak egyetértésre a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban.

"A vegyesbizottság egyeztetése a dekrétumok kérdésén akadt el, a magyar fél azt szorgalmazta, hogy külön fejezet foglalkozzon a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos konkrét szlovák feladatokkal. A magyar fél ragaszkodott ehhez, és elutasította a jegyzőkönyv aláírását" – jelentette ki a szlovák külügyminiszter.

A Beneš-dekrétumok témája legutóbb múlt pénteken került terítékre, amikor a szlovák diplomácia vezetője külön sajtótájékoztatót hívott össze arról, hogy ebben a témában olyannyira eltérő volt a magyar és a szlovák fél álláspontja a kormányközi vegyesbizottságban, hogy nem fogadták el az üléssorozat jegyzőkönyvét sem.

Rastislav Káčer akkor közölte, a szlovák fél nem akart a Beneš-dekrétumokról tárgyalni a vegyesbizottságban, a magyar fél viszont enélkül nem volt hajlandó aláírni a jegyzőkönyvet. A szlovák külügyminiszter azt is kijelentette, ő a maga részéről azon lesz, hogy ennek ellenére az illetékes szlovák minisztériumok végrehajtsák azokat az intézkedéseket, amelyekről megegyeztek.

Szijjártó Péter a szlovák fővárosban elmondta, a vegyesbizottság társelnökei hamarosan találkoznak, hogy megnézzék, hogy a még nyitott kérdéseket meg tudják-e oldani a vegyesbizottság keretében, vagy lezárják az üléssorozat jegyzőkönyvét, és ennek megfelelően haladnak tovább. A magyar külügyminiszter azonban a Beneš-dekrétumokat nem hozta szóba.

A Beneš-dekrétumok ügye azért kényes téma még mindig Szlovákiában, mert az Új Szó napilap által felgöngyölített hír szerint a Szlovák Földalap még ma is a második világháború utáni dokumentumokra hivatkozva sajátította ki a D4-es pozsonyi elkerülőút alatti földterületeket, melyek korábban magukat magyar nemzetiségű szlovák vagy korábban csehszlovák állampolgárok tulajdonát képezték.

Rastislav Káčer azt állítja, hogy az állam felvásárolja a sztráda alatti telkeket, ami miatt néhány állampolgár beperelte a Szlovák Földalapot. „Polgár jogi perek zajlanak, amelyekben a bíróság vizsgálja a tulajdonviszonyokat. Ma az állam nem alkalmazza a Beneš-dekrétumokat, az államnak ehhez abszolút semmi köze” – magyarázta a szlovák külügyminiszter. Rastislav Káčer ugyanakkor elismerte, hogy a dekrétumok továbbra is a szlovák jogrend részét képezik, és Pozsonyt nem foglalkoztatja ennek a kérdésnek a megnyitása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×